A világ "legművészibb" tojásai

A húsvéthoz kötődő egyik "legkreatívabb" dolog a tojásfestés, így aztán talán nem is véletlen, hogy a gyerekek és felnőttek körében is viszonylag népszerű az ünnepi tojásdekorálás. Azon felül, hogy az otthon kifestett tojások is rendkívül látványosak lehetnek, akad néhány egészen emlékezetes "tojásos műalkotás" is a világon.

A tojáspatkolás egy jellegzetes magyar hagyomány, a szájhagyomány szerint úgy alakult ki a szokás, hogy a kovácsok azzal igyekeztek ügyességüket összemérni, hogy apró patkókat kezdtek a tojásokra helyezni.

Patkolt tojások

A világ más pontjain nem igazán ismert hasonló szokás, pedig rendkívül érdekes, ahogyan a kifújt tojások törékeny és puha felületére is képesek a kovácsok kis fémelemeket rögzíteni. Többnyire libatojást használnak a díszes tojások elkészítéséhez, díszként pedig ólomból készült miniatűr patkókat, esetleg más elemeket.

Koszpek József rekordját eddig senkinek sem sikerült megdöntenie: ő 1119 apró patkót használt fel egy strucctojás kidekorálásához. Emellett más rekordokat is megdöntött, így például 34 fémelemmel díszített egy papagájtojást, 146 elemmel tyúktojásokat illetve 598 patkóval emutojásokat.

Koszpek József és az általa 1119 parányi patkóval díszített tojás

A Vegreville-tojás egy kanadai nevezetesség, amely egy ukrán stílusú húsvéti tojás óriásira nagyított mása.

Vegreville-tojás

A kanadai Alberta egy apró településének, Vergeville-nek egy hatalmas látványossága az az ukrán stílusú, fekete-arany-fehér színű tojás, amelynek magassága 9,4 méter, míg a hossza 7,8, a szélessége pedig nem kevesebb, mint 5,4 méter.

A tojáshoz kapcsolódóan egy évente megtartott Pysanka Fesztivált is szerveznek tavasszal - a pysanka ugyanis nem más, mint az ukrán hagyományok alapján kifestett húsvéti tojás.

Magát a szobrot 1974-ben építették, a kanadai királyi lovasrendőrség fennállásának 100. évfordulója alkalmából. Nem mintha "csikótojásból" kelnének ki a kanadai rendőrök lovai – egészen egyszerűen a "vitalitást és harmóniát" hivatott jelképezni a hatalmas tojásszobor a város látogatóközpontjának tájékoztatása szerint.

A szobrot Ron Resch tervezte, aki nem csak művészként tevékenykedett, de egyben számítástechnikus és geometrikus is volt. A tojásszobor egyik különlegessége ennek megfelelően az, hogy ez a világ első, teljes egészében számítógépes geometrikus modellező szoftver segítségével elkészült szobra.

A tojás mintegy 900 kilogrammot nyomó héja alumíniumból készült, de belül egy 1400 kilogrammos belső szerkezet is található. A hatalmas tojásszobrot egy vasból és acélból készült szerkezet tartja, amelynek súlya mintegy 12 300 kilogramm.

Bármilyen hihetetlen, de az építészetből sem hiányozhat a tojás motívuma! A New York-i előadó-művészeti rendezvényhelyszín - A Tojás - valóban egy "félbevágott" tojást mintáz.

"The Egg", azaz: "A Tojás", New York

A Wallace Harrison által tervezett építményt 1966-ban kezdték építeni, ám egészen 1978-ig kellett várni arra, hogy végül elkészüljön. Az épületben több alsó emelet is található a föld alatt, emellett összesen kettő színpad is helyet kapott benne, ahol különböző eseményeket és koncerteket szerveznek. Az épület belseje legalább olyan "formabontó", mint a külseje - a honlapja szerint egyetlen egyenes fal sem található benne, hanem mindenhol az íves formák uralják.

A Fabergé tojások a legnépszerűbbek és persze a legismertebbek közé tartoznak.

Ezek eredete 1885-re vezethető vissza, amikor III. Sándor orosz cár Peter Carl Fabergé ötvöst arra kérte, hogy készítsen számára egy aranytojást, amelyet aztán feleségének, Marija Fjodorovnának adhat húsvéti ajándékként. Egyben meglehet, hogy részben 20. házassági évfordulójukat is ezzel az ajándékkal akarta emlékezetesebbé tenni.

Az ekkor elkészített első Faberé-tojásban egy apró aranytyúk is volt, amelyben pedig a királyi korona egy miniatűr, gyémántból készült mása pihent. Egészen 1917-ig szokás volt, hogy az orosz királyi család számára minden évben ehhez hasonló ékszertojásokat készítsenek. Fabergé az oroszországi forradalom elől menekült Svájcba, ahol végül meghalt - a Fabergé vállalat nevének jogait ugyanakkor elvesztette a család, és csak 2007-ben kezdhették újból ezt használni.

Fabergé tojások

Jelenleg különösen értékes, akár több millió dolláros "ajándéktárgyakként" népszerűek a Londonban, New Yorkban és Genfben is árusított Fabergé-ékszertojások.

A strucctojásokból készült ivókupák különlegességüknél fogva már a középkorban is népszerűek voltak, de persze csak a leggazdagabbak körében. Később is előszeretettel használták fel a nagytestű futómadarak ekkor még kuriózumnak számító tojásait az arannyal, ezüsstel kiegészített ivótárgyak felhasználásához.

Egy feldíszített strucctojás

Az ilyen ivókupák közül különlegesen szép az a Báthory Kristóf erdélyi vajda részére készített "példány" is, amelyet az Oxfordi Egyetem múzeumában őriznek, és amelyet feltehetőleg a németországi Nürnberg városában készített megrendelésre egy mester 1576 körül. Ez az ivókupa 45,5 cm magas, és gazdagon díszített arany elemekből épül fel a strucctojás alap mellett.

Salvador Dali több festményén is láthatunk tojásokat, így például az 1943-as Az új ember születését figyelő geopolitikai gyermek című képének egy központi eleme a tojás-formából "kikelő" alak.

Salvador Dalí: Az új ember születését figyelő geopolitikai gyermek

Emellett több más alkalommal is felbukkantak a tojások, akár tükörtojás formájában, ahogyan az 1932-es Oeufs sur le plat (sans le plat) című festményen. (Ennek címét igen bajos volna pontosan magyarra fordítani, lévén az "Oeufs sur le plat" nem csak tükörtojást jelent, de egyben "tojások a tányéron-t" is, a "sans le plat" pedig annyit tesz: "a tányér nélkül". Így tehát önmagában a "Tükörtojás tányér nélkül" nem bírna az eredeti cím teljes jelentésével, míg a "Tükörtojások tányéron, tányér nélkül", ahogyan magyarul utalunk a képre, már sajnos korántsem olyan szellemes cím, mint az eredeti.)

A hat évvel később megfestett The Sublime Moment (~ A fenséges pillanat) c. képén ugyancsak feltűnik a két tükörtojás.

Mindez egyébként nem véletlen, hiszen egy fiatalkori memoárja szerint úgy képzelte el, hogy a megszületése pillanatát két fényes tojás "jellemezte", amelyeknek a fehérje része világított.

Végezetül mindenképpen érdemes említést tenni a húsvéti "írott" tojásokról is, amelyeken különböző egyszerűbb, vagy akár összetettebb minták jelenhettek meg. Hagyományos minták például a

- Szilvamag,

- Csillag,

- Kerek csillag,

- Fenyőágas,

- Káposztafej,

- Zsuzska,

- Kankós és

- Nagykankójú

mintázatok is.

A húsvéti hímes tojások színe általában piros, és igazán leleményes módon az "íráshoz" használt tinta lényegében színtelen viasz volt. A viaszba mártott úgynevezett íróval aztán a különböző mintákat a tojás felszínére vitték, majd pedig a festőlében színeződni hagyták a tojásokat. Mindezek után a tojáson lévő viaszt felmelegítették, és azzal bedörzsölték azt, ilyen módon pedig egyben fényesítették is az elkészült hímes tojásokat.

Húsvéti írott tojások

A minta természetesen úgy került a tojásokra, hogy ahol viasz volt rajta, ott a növényi, illetve állati eredetű festék nem fogta be őket.

Diós Anita

2017. március