Spinosaurus aegyptiacus

A Spinosaurus aegyptiacus az állatok (Animalia) országába, a valódi szövetes állatok (Eumetazoa) alországába, a kétoldali szimmetriájúak (Bilateria) alországágába, az újszájúak (Deuterostomia) főtörzsébe, a gerinchúrosok (Chordata) törzsébe, a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe, az állkapcsosok (Gnathostomata) altörzságába, a négylábúak (Tetrapoda) főosztályába, a magzatburkosok (Amniota) csoportjába, a hüllők (Reptilia) osztályába, a dinoszauruszok (Dinosauria) öregrendjébe, a hüllőmedencéjűek (Saurischia) rendjébe, a Theropodák alrendjébe, a megalosauriák kládjába, a Spinosauridaek családjába, a Spinosaurinaek alcsaládjába, a Spinosaurusok nemébe tartozó faj.

Spinosaurus aegyptiacus rekonstrukciója

A Spinosaurus aegyptiacus rekonstrukciója (Jurassic Park III.)

A Spinosaurus aegyptiacus, azaz az "Egyiptomi tüskésgyík" típuspéldányát (holotípusát) 1912-ben, Richard Markgraf fedezte fel a nyugat-egyiptomi Baharijja-formációban (Bahariya Formation) 1912-ben, majd 1915-ben Ernst Stromer német paleontológus írta le, mely lelet az IPHG 1912 VIII 19 jelzést viselte.

Bár a fosszília kissé megrongálódott a németországi Münchenben levő Deutsches Museumba történő szállításkor, továbbá 1944-ben egy szövetséges bombatámadás alkalmával teljesen meg is semmisült, mégis Stromer alapos munkájának köszönhetően meglehetősen sokat tudni róla.

Spinosaurus aegyptiacus - IPHG 1912 VIII 19

Spinosaurus aegyptiacus - IPHG 1912 VIII 19

A lelet egy maxilla (felső állcsont) töredékéből, egy 75 centiméter hosszú hiányos állkapocsból (a koponya becsült hossza az 1,34 méteres állkapoccsal együtt 1,45 méter), 19 fogból, két részleges nyakcsigolyából, 7 hátcsigolyából, háti és hasi bordákból, valamint 8 farokcsigolyatestből állt.

Spinosaurus aegyptiacus - Stromer, 1915

Spinosaurus aegyptiacus - Stromer, 1915

Spinosaurus aegyptiacus - Stromer, 1915

Spinosaurus aegyptiacus - Stromer, 1915

E csaknem teljesen kifejlett példány hossza az utólagos becslések szerint majd 14 méter, súlya pedig 6,7 tonna lehetett. Mivel az állkapcsa 1,34, így csak a koponyája nagyjából 1,45 métert tehetett ki.

A következő lelet csak majdnem 80 évvel később, Algériából került elő, ezt 1998-ban Philippe Taquet francia paleontológus és Dale Russell kanadai geológus és őslénykutató írta le és az MNHN SAM 124 jelzést viseli. Eme Spinosaurus fosszília egy részleges premaxillából, egy részleges maxillából, ekecsontokból és fogtöredékekből áll. A becslések szerint e példány méretei is nagyjából a holotípuséival megegyezőek lehettek, koponyáját például 1,42 méterre becsülik.

Nem sokkal később készített leírást egy újabb leletről Buffetaut és Ouaja 2002-ben, mely gyakorlatilag egy állkapocsból áll (Office National des Mines nBM231) és a tunéziai Chenini-formációból került elő.

2005-ben a milánói Városi Természetrajzi Múzeum (Museo Civico di Storia Naturale) munkatársai, Cristiano dal Sasso és kollégái írtak le egy leletet, mely a Kem Kem-rétegekből származik.

Spinosaurus aegyptiacus - MSNM V4047

Spinosaurus aegyptiacus - MSNM V4047

Eme Spinosaurus aegyptiacus maradvány (MSNM V4047) egy premaxillából, egy részleges maxillából, és egy részleges orrcsontból áll, melyek együttes hossza körülbelül 98,8 centiméter.

Spinosaurus aegyptiacus - MSNM V4047

Spinosaurus aegyptiacus - MSNM V4047

A kutatók becslése szerint ez az egyed teljesen kifejlett lehetett, hosszát 16-18 méterre (melyből a koponya 1,75 méter), súlyát 7-9 tonnára teszik. Szintén 2005-ben Cristiano dal Sasso készített leírást egy UCPC-2. jelzésű leletről, mely lényegében egy, az állat szemei előtt elhelyezkedő hornyolt fejdísz maradványa.

Léteznek még további S. aegyptiacus maradványok is, melyek a nigeri Echkar-formációból, a kenyai Turkana-homokkőből és a (hauterivi korszakbeli) líbiai Cabao-formációból származnak, ám ezek csupán fogakból és nagyon töredékes csontelemekből állnak, ráadásul nem minden kétséget kizáróan tulajdonítható mindegyik a Spinosaurus aegyptiacusnak.

2014. szeptember