Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

A pókszabásúak osztálya (Arachnida) a rákszabásúak (Merostomata) - ide tarozik többek között az atlanti tőrfarkú is - és a csupalábállatok (Pantopoda) osztályával egyetemben a csáprágósok altörzsébe (Chelicerata) tartozik. Túlnyomó többségük ragadozó, ám akadnak köztük növényevők és paraziták is. Legkorábbi fosszíliáik a Karbon korból ismertek. Elsődlegesen szárazföldi szervezetek, ám az atkák és a pókok között akadnak vízben élők is. Megtaláljuk közöttük a Föld legmérgezőbb állatait, egyes pókok és skorpiók akár egy felnőtt embert is megölhetnek, ezért sok kultúrában a félelemmel és a halállal kapcsolják össze őket, egyes atkák és kullancsok pedig veszélyes betegségek vektorállatai. A legtöbb pókszabású azonban teljesen ártalmatlan ránk nézve, és ritkán kerülnek szem elé. Jelenleg százezer körüli a leírt fajaik száma.

Jellemző rájuk, hogy a táplálékot csak folyékony formában képesek felvenni a szűk szájnyílásuk miatt, és a többségük külső emésztésű. Egyszerű szemekkel rendelkeznek, lábaik pedig 7 ízből állnak (coxa, trochanter, femur, patella, tibia, metatarsus, tarsus). A csoport a nevét a csáprágóról kapta, amely lehet 2 vagy 3 ízű. Egyes csoportjaik szövő, méreg, illetve bűzmirigyekkel rendelkeznek.

Skorpiók rendje (Scorpiones)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Skorpiók rendje (Scorpiones)

A skorpiók a legősibb szárazföldi ízeltlábúak. A Szilur korban élt őseik csaknem ugyanúgy néztek ki, mint a ma élő leszármazottaik. Testméretük 31-200 mm közötti, a legtöbb trópusi területen megtaláljuk képviselőiket. Jelenleg több mint 1300 fajukat ismerjük. Bár minden fajuk rendelkezik méregmiriggyel, csak kevés fajuk jelent tényleges veszélyt az emberre nézve.

Sapkás pókok rendje (Ricinulei)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Sapkás pókok rendje (Ricinulei)

Jelenleg 55 fajukat ismerjük, testméretük 4,5-10 mm között mozog, Afrika és Amerika trópusi területein élnek. Bizonyos ősi bélyegeik miatt élő kövületeknek tekintik őket. Nevüket annak köszönhetik, hogy előtestük csúcsi része mozgatható sapkaként fedi a csáprágóikat. További érdekességük, hogy nem rendelkeznek szemekkel.

Rovarpókok rendje (Solifugae)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Rovarpókok rendje (Solifugae)

Érdekességük, hogy testük hármas tagolódása és a csápnak látszó elülső járólábaik ránézésre rovarszerű megjelenést kölcsönöz nekik. A Föld meleg és száraz területein találhatjuk meg őket. Testméretül 1-7 cm között változik, jelenleg ismert fajszámuk 1100 körüli.

Opilioacariformes rend

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Opilioacariformes rend

A legkisebb pókszabású rend, mindössze 20 ide tartozó fajjal. Felfedezésük is viszonylag későn, 1902-ben történt.

Álskorpiók rendje (Pseudoscorpiones)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Álskorpiók rendje (Pseudoscorpiones)

Ollóik miatt megjelenésükben a skorpiókra emlékeztető, ám azoktól külön csoport, világszerte több mint 3500 leírt fajjal. A sarkvidékek kivételével az egész Földön elterjedtek, igen változatos élőhelyeken fordulnak elő. Testméretük néhány milliméter és 2 cm között változik.

Kaszáspókok rendje (Opiliones)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Kaszáspókok rendje (Opiliones)

1-22 mm nagyságú, jellegzetesen hosszú lábú állatok. 6000 körüli a fajszámuk. Többségük kötődik a meleg és nedves környezethez. Főleg ragadozók, de vannak dög- és korhadékevő fajaik is. Ha egy ragadozó a lábukat ragadja meg, akkor a lábak saját idegdúcai leválasztják az adott lábat, ami még percekig mozog, hogy elvonja a ragadozó figyelmét - a közhiedelemmel ellentétben viszont nem nő újra az állatok leszakadt lába.

Szálfarkúak rendje (Palpigradi)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Szálfarkúak rendje (Palpigradi)

0,6-2,8 mm nagyságú állatok, leírt fajaik száma jelenleg 80 körüli. Talaj- és barlanglakó állatok, hazánkban az Aggteleki-karszt bennszülött alfaja a magyar szálfarkú (Eukoenenia austriaca vagvoelgyii). Minden földrészen megtalálhatóak.

Ostorfarkúak rendje (Uropygi)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Ostorfarkúak rendje (Uropygi)

Több mint 100 fajukat ismerjük. Erőteljes, ollószerű tapogatólábaiknak köszönhetően a skorpiókhoz hasonló megjelenésű csoport, méretük 18-75 mm lehet. Utolsó szelvényükhöz egy ízekre tagolt ostor kapcsolódik, innen ered a nevük is. Főleg Közép- és Dél-Amerikában, illetve Dél- és Dél-Kelet Ázsia trópusi és szubtrópusi területein élnek.

Rövid szálfarkúak rendje (Schizomida)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Rövid szálfarkúak rendje (Schizomida)

Eddig leírt fajaik száma 200 körüli. Szemeik nincsenek és igen apróak (3-7 mm). A trópusi és szubtrópusi területeken élnek.

Ostorlábúak rendje (Amblypygi)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Ostorlábúak rendje (Amblypygi)

Fajszámuk 140 körüli, főleg Ázsia, Afrika és Amerika trópusi területein élnek. Szervezettanilag számos hasonlóságot mutatnak a pókokkal. Méregmiriggyel nem rendelkező csoport, tapogatólábuk pedig fogószervvé módosult. Első pár lábuk jellegzetesen meghosszabbodott, tapogatóként funkcionál. Akárcsak a skorpiókra, jellemző rájuk a fejlett ivadékgondozás.

Pókok rendje (Araneae)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Pókok rendje (Araneae)

Eddig ismert fajaik száma közel negyvenezer, az egész Földön elterjedtek. Szinte mindegyik rendelkezik méregmirigyekkel. Jellegzetességeik közé tartozik, hogy a hímek tapogatólába párzó szervvé módosult. A pókselymet, amely a pókháló alapanyaga és az acélnál is nagyobb szakítószilárdsággal bír, az utótestükön található szövőszemölcsök választják ki.

Atkák rendje (Acari)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Atkák rendje (Acari)

A legdiverzebb Arachnida csoport, leírt fajaik száma ötvenezer körüli, testméretük 0,08-30 mm között változik. Nagyarányú alaktani és életmódbeli változatosság figyelhető meg közöttük. A legtöbb szárazföldi és vízi élőhelyen megtaláljuk őket. Vannak ragadozó, növényevő, élősködő és lebontó fajaik is.

2015. január