Pannoniasaurus inexpectatus

A Pannoniasaurus inexpectatus az állatok (Animalia) országába, a valódi szövetes állatok (Eumetazoa) alországába, a kétoldali szimmetriájúak (Bilateria) alországágába, az újszájúak (Deuterostomia) főtörzsébe, a gerinchúrosok (Chordata) törzsébe, a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe, az állkapcsosok (Gnathostomata) altörzságába, a négylábúak (Tetrapoda) főosztályába, a magzatburkosok (Amniota) csoportjába, a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, a Scleroglossák alrendjébe, a Lábatlangyík-alakúak (Anguimorpha) alrendágába, a Moszaszaurusz-félék (Mosasauridae) családjába, azon belül a Russellosaurinák Tethysaurinae-k alcsaládjába, a Pannoniasaurusok nemzetségébe tartozó, jelenleg egyetlen (édesvízi) faj.

Pannoniasaurus inexpectatus rekonstrukció

A Pannoniasaurus inexpectatus rekonstrukciója

A Pannoniasaurus inexpectatus, azaz "Pannónia váratlan gyíkja", egy csaknem 6 méter hosszú, édesvízi életmódot folytató, ragadozó lepidosaurus volt, mely 85,8-84,9 millió évvel ezelőtt, azaz a Késő kréta kor Santoni korszakában, a mai Kárpát-medence, s azon belül Magyarország Iharkút közeli, folyóiban élt.

A Pannoniaszauruszok minden bizonnyal a Moszaszauruszok egy korai csoportjába tartoztak, melyek végtagjai még nem idomultak tökéletesen a vízi életmódhoz.

A Pannoniaszaurusz típuspéldánya

Típuspéldánya, mely az "MTM 2011.43.1" jelzést viseli, az Iharkúti bauxitbánya (Németbánya {az egykori kicsiny Iharkút község, ma Bakonyjákó lakatlan külterületének számít, s lényegében egy nagy, külszíni fejtett bauxitlelőhely}), Csehbányai formáció, felső kréta rétegeiből került elő, s mindössze egyetlen koponyatöredékből (egy jobb quadrat-ból) áll.

Pannoniasaurus inexpectatus típuspéldány

A Pannoniasaurus inexpectatus típuspéldánya

Felső kép: Quadrat csont elhelyezkedése egy sematikus diapszid koponyán (mint amilyen a moszaszauruszoké is volt).

Alatta: MTM 2011.43.1. lelet nézetei: laterális, azaz oldalirányú (A), anterior, tehát elülső (B), mediális, azaz a test közepétől kifelé haladó (C), poszterior, vagyis a fejtől a test ellenkező vége felé lefutó, (D), dorzális, azaz háti (E) és ventrális, tehát hasi (F) nézet. Skála: 1 cm-es.

Magyar dinoszauruszkutató expedíció címer

A magyar dinoszauruszkutató expedíció címere

A fajt a 2000 óta tevékenykedő MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport fedezte fel, s Makádi László (biológus) és kollégái, Michael W. Caldwell professzor, valamint Ősi Attila (geológus) írta le 2012-ben.

Pannoniasaurus inexpectatus lelőhelye

A Pannoniasaurus inexpectatus lelőhelye

Felfedezése óta a faj számos példányának maradványai kerültek elő Iharkútról, melyek mérettartomány tekintetében igen nagy változatosságot mutatnak, a 70 cm-es fiatal példányoktól kezdődően egészen a 6 méteres kifejlett egyedekig.

A moszaszauruszokról

A ma élő pikkelyes hüllők (Squamata) többsége a szárazföldön él, így már csak alig néhány fajuk folytat vízi életmódot, jobbára csak a tengeri kígyók, s az egyetlen ma is élő (recens) valóban tengeri gyík, a Galápagos-szigetek tengerpartjain honos tengeri leguán (Amblyrhynchus cristatus). Az egyik, a kréta-tercier határon, a dinoszauruszokkal egy időben kihalt, vízi életmódot folytató Squamata csoport, a moszaszauroideák voltak, melyek csaknem 30 millió éven át uralták a világtengereket. Eme hatalmas, ragadozó életmódot folytató állatok tökéletesen idomultak a vízi életmódhoz, erre utalnak evezőszerű végtagjaik, módosult csípőjük, valamint oldalirányba lapított, lefelé hajló, szintén evezőre emlékeztető farkuk.

Mivel a Pannoniaszaurusz maradványainak megtalálását megelőzően feltárt mosasaurusok mindegyike tengeri üledékekből került elő, a paleontológusok joggal gondolták, hogy eme hüllőcsoport csakis tengerekben élt. A P. inexpectatus azonban bebizonyította, hogy ezen aspektusból ugyanúgy érdemes gondolni e csoportra, akár a mai delfinekre, melyek közül, bár ritkán, de szintén előfordulnak édesvízi fajok is, mint amilyen például a Pajcsi, vagy Baiji, azaz a kínai folyami delfin (Lipotes Vexillifer), mely a Jangce folyóban él, vagy éppen az amazonasi folyami delfin (más néven inia, bufeo, tonina vagy boto {Inia geoffrensis}).

Pajcsi, vagy Baiji - kínai folyami delfin (Lipotes Vexillifer)

Pajcsi, vagy Baiji - kínai folyami delfin (Lipotes Vexillifer)

Amazonasi folyami delfin, más néven inia, bufeo, tonina vagy boto (Inia geoffrensis)

Amazonasi folyami delfin, más néven inia, bufeo, tonina vagy boto (Inia geoffrensis)

A Pannoniasaurus inexpectatus anatómiája

A Pannoniaszaurusz morfológiáját tekintve, bár teste kiváló úszóvá tette, mégis sokban szárazföldi eleinek jegyeit hordozta magán, így a moszaszaurusz-félék egy archetípusának tekinthető.

Pannoniasaurus inexpectatus csontváza - Magyar Természettudományi Műzeum

Pannoniasaurus inexpectatus csontváza - Magyar Természettudományi Műzeum

Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulása végtagjai, melyek még nem módosultak uszonnyá.

Pannoniasaurus inexpectatus feltárt csontjai

A Pannoniasaurus inexpectatus feltárt csontjai

A koponya csontjaiból ítélve a Pannoniasaurus feje szélesebb és laposabb lehetett, mint tengeri rokonaié.

Az édesvízi moszaszaurusz bizonyítékai

A réteg, melyben a Pannoniasaurus csontjaira leltek, egyértelműen késő kréta kori folyami üledékből keletkezett, s jórészt kavicsos homokból és szerves anyagban gazdag agyagból áll.

A kutatók kiderítették, hogy a mára már több mint 100 megtalált Pannoniaszaurusz csont nem szállítódott nagy távolságokat, hanem szinte rögtön betemetődött az állatok pusztulását követően (így meglehetősen épek), amely tény egyértelműsíti az állandósult folyami életmódot.

Pannoniasaurus inexpectatus ásatás - Iharkút, bauxitbánya

Ásatás - Iharkút, bauxitbánya

A geokémiai vizsgálatok (ritkaföldfém-, az oxigén- és stroncium-izotópos vizsgálatok), valamit az, hogy a csontok között az egészen kicsiny példányoktól származótól a kifejlett egyedek csontjaiig mindenféle méretű megtalálható, szintén mind arra utalnak, hogy ezen moszaszauruszok ténylegesen egész életciklusukat az itt elterülő folyamrendszerben töltötték, nem pedig csak ideiglenesen, táplálékszerzés, vagy szaporodás céljából vándoroltak ide.

A Pannoniaszaurusz életmódja

A Pannoniasaurus tehát hajdan a hazánk területén elterülő szigettenger folyórendszereinek minden bizonnyal tekintélyt parancsoló vízi ragadozója volt, a maga átlagosan 4-4,5 méteres hosszával. Amellett, hogy általában vadászott, feltételezhető, hogy nem vetette meg a vízbe hullott dögöket sem, így igazi húsevőként viselkedhetett. A Pannoniaszaurusz kis fogaiból ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy valószínűleg főként csak kisebb-nagyobb halakkal, például pycnodontiformes-ekkel, 2-2,5 méteres csukaszerű ragadozókkal, valamint a területen nagy számban előforduló teknősökkel táplálkozhatott, mintsem nagyobb, mondjuk páncélos dinoszauruszokkal, mint amilyen például a szintén a területen feltárt Hungarosaurus.

Szaporodását tekintve a többi moszaszauruszhoz hasonlóan elevenszülő hüllő volt, s kicsinyeit a vízfelszín alatt hozta a világra, akik ezután rögtön a felszínre igyekeztek, hogy megtegyék életük első lélegzetvételét.

Részbeni forrás: PLOS - The First Freshwater Mosasauroid (Upper Cretaceous, Hungary) and a New Clade of Basal Mosasauroids

2015. június