Ókori egyiptomi villanykörte

Egyiptom a mai napig a misztikumok, a megoldatlan rejtélyek földje, így hát nem is csoda, hogy, ha a tudomány, a régészet meg is adja egy-egy kérdésre a választ, az rögvest újabb és újabb kérdések egész sorozatát veti fel e rejtélyektől övezett kultúrával kapcsolatban.

Ókori egyiptomi villanykörte

A Denderai templom ábrái

Felvetül a kérdés tehát, hogy vajon e titokzatos világról az eddig alkotott képünk kristálytiszta, vagy esetleg olyannyira kezdetleges, hogy még annyira sem tudtuk volna összerakni a képet, hogy ráeszméljünk, mi is volt a valódi eredete a "fáraók titokzatos fényének"?

A Djed-oszlop rejtélye

Ókori egyiptomi villanykörte

Djed-oszlop

Az ókori Egyiptomban, a számos ábrázolás és dombormű tanúsága alapján, létezett egy különleges, misztikus használati tárgy, melyről a falfestmények megjelenítései által feltételezhető, hogy csak istenek és fáraók, valamint a beavatottak tudták kezelni, s különleges, emberfeletti erőt tulajdonítottak neki. E tárgyat az egyiptológia Djed-oszlop (Dzsed-oszlop) néven emlegeti, s valódi funkciójáról számos elmélet látott már napvilágot, de egyik sem tűnik a mai napig kielégítőnek. A legmeglepőbb továbbá, hogy a Djed-oszlopokat az idők során igen különböző méretben és anyagokból készítették, viszont használatuk ennek ellenére sohasem vált általánosan elterjedté. Némely, kisebb Djed-oszlopból még különféle réz drótdarabok is kiálltak, ami, a tudomány hivatalos, mai állása szerint egyszerűen érthetetlen, ugyanakkor elhanyagolható körülmény. Vannak azonban más feltételezések is. Egyes vélemények szerint mindez napnál világosabb felhasználásra utal, így szerintük a Djed-oszlop nem más, mint tulajdonképpen egy szigetelő, melyet földelésként és más egyébként is alkalmaztak az elektromosság használatakor az ókori egyiptomiak, akik így, ha nem is feltétlenül érthették, de mindenképpen ismerhették az elektromos áramot.

További, furcsa leletek

Ókori egyiptomi villanykörte

Agyagkorsó galvánelem

1936-ban, Bagdad mellett, egy régészcsapat különleges agyagkorsókra bukkant, melyekben, élelmiszer tárolására való használat nyomai helyett, a korsó aljára szurokkal rögzített, üreges rézhengereket találtak. Ha a korsóban lévő rézhenger tengelyébe vasrudat helyezünk és ezt a formációt is rögzítjük szurokkal, s a korsóba citromsavat (citromlevet) töltünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy lényegében az agyagedény a galvánelem egy kezdetleges formájaként működik. Mindezt Wilhelm König német régésznek sikerült igazolnia is, aki a két "elektród", vagyis a réz henger és a vasrúd között kísérlete során 0,5 V feszültséget mért! Ilyen rézhengert tartalmazó agyagkorsókat pedig már az ókori egyiptomi leletek között is találni szép számmal, melyek jóval időszámításunk előttről származnak. Bizonyos egyiptomi, fali domborműveken (Abüdosz templomában) pedig azt vehetjük észre, hogy jó néhány agyagkorsó, a tetejükön áthaladó vonallal (drótokkal) sorba, össze van kötve egymással (így egyébként növelhető lehetett a feszültség), s bizonyos ábrázolásokon többek között Djed-oszlopokkal is, s belőlük mintha cikcakkos alakzatok áramlanának ki.... A harmadik, és egyben utolsó, ami az elektromos áram kezdetleges módú használatához szükséges a fenti kettő közül, nem más, mint a szigetelt (általában) rézdrót, vagyis egy vezető. Nos, tény, hogy ilyen több ezer éves szigetelt rézdrótot számos, már a korai fáraók sírjában is találtak, de eddig a hivatalos történetírás még nem tudja pontosan, mi célt is szolgálhattak.

A Denderai templom titokzatos ábrái, a megoldás

A Denderai templom az ókori egyiptomi kultúrát tekintve viszonylag fiatal építmény, mely azonban sokkal régebbi alapokon áll, melyeknek kora közel 4 400 év. Az épületegyüttest Hathor istennő tiszteletére emelték, kit mindig két villa alakban álló különös szarvval ábrázoltak. A régi templom alapokban titkos, meglehetősen szűk kamrákra bukkantak a kutatók, melyek falán igencsak meglepő ábrázolások láthatóak. Tele vannak Djed-oszlopokkal (szigetelőkkel), vonalakkal (drótokkal) és villanykörteszerű burkokkal, melyekben kígyószerű, cikcakkos alakzatok (elektromos áramra, izzószálra utalóan) futnak. Mintha az egész dombormű egy oktatási céllal létrehozott ábra lenne, ami az elektromos áram létrehozásának és működési elvének lényegét tartalmazná, a kamrába levitt, s ott kiokított, újonnan "beavatottak" nemzedéke számára.

Ókori egyiptomi villanykörte

A Denderai templom ábráin a figyelmeztető pávián démon

A képen látható ábra szélén, még egy pávián alakú démon is látható, aki mintha a felemelt két kezében tartott késekkel arra akarna figyelmeztetni: Vigyázat (életveszély)! Szúr, vág! Amúgy az ezen ábrán megjelenített, túlméretezett ókori egyiptomi villanykörtét már tudósok meg is építették, s kiderült, valóban elektromos árammal, fényt bocsát ki magából, ha anyagait és alkatrészeit jól állítjuk és rakjuk össze.

Ókori egyiptomi villanykörte

Ókori egyiptomi villanykörte modellje, működés közben

Az elmélet tehát, mi szerint a Djed-oszlopok, a szigetelt rézdrótok és a réztekercs/vasrúd tartalmú ókori agyagkorsó elemek a célt szolgálták, hogy az egyiptomiak elektromos áramot állítsanak elő, a fentiek alapján egyre inkább igazolódni látszik, bár hivatalosan, tudományosan nem elfogadott. A hívei szerint az egyiptomi papok (illetőleg a fáraók) a szertartásaik során, az áramot felhasználták, hogy elkápráztassák népüket, s a különböző (akkor a közemberek számára még érthetetlen, megmagyarázhatatlan) látványos, elektromos jelenségekkel a fáraó földön kívüli, isteni hatalmát bizonyítsák, szimbolizálják. Mindemellett arra utaló jelek is vannak, hogy az elektromos árammal előállított fényt gyakorlatias célokra is előszeretettel alkalmazhatták, mikor például mélyen a föld mélyébe vájt termeket festettek, díszítettek, ahová természetes napfényt már biztosan nem lehetett eljuttatni. Ezen elméletet arra alapozzák, hogy sehol e mélyen elhelyezkedő termekben, folyosókon nem látható sem gyertya, sem fáklya által lerakódott kormozódás, ami arra utalhat, hogy csak olyan fény mellet dolgozhattak a díszítő művészek és írástudók, amelyet nem "klasszikus égés" útján hozhattak létre. Peter Krassa és Reinhard Habeck egy könyvet is írt e témában, "Das Licht der Pharaonen" azaz "A fáraók fénye" címmel.

Akármi is legyen az igazság, tény, hogy ezen elképzelések legalább annyira logikusnak és relevánsnak tekinthetőek megannyi év távlatából e letűnt, rejtélyes, istenkirályok kultuszával áthatott, ókori civilizáció esetében, mint bármily más feltevés, vagy magyarázat...

2013. január