Mezohadeikum

A Mezohadeikum (bár rétegek híján a Hadeikumnak nincs hivatalos felosztása) a Hadeikum eon második és egyben középső idejének tekinthető, mely közel 4300 millió évvel ezelőtt kezdődött és 4100 millió éve ért véget. A Mezohadeikumban alakultak ki a kratonok, melyek a mai kontinensek magjai (kezdeményei), valamint a légkörben és az óceánokban is jelentős változásokat hozott ez az idő.

Mezohadeikum

Az első kratonok a Mezohadeikumban alakultak ki

A kratonizáció, azaz az a folyamat, melynek során kezdenek megszilárdulni azok az első elemek (pajzsok, táblák aljzata), melyek a mai kontinensek alapjait képezik, korántsem egyidős, hanem több koron át zajlott le, ám az első kratonok (a kontinentális kéreg magjaiban található, idős, átkristályosodott, merev kéregrészek) 4200 millió éve, a Mezohadeikumban alakultak ki.

Ezen kontinenskezdemények területe azonban még csupán a maiak elenyésző része volt (alig néhány százaléka), így ekkor még nem beszélhetünk kifejezetten kontinensekről, esetleg csak kontinentális pajzsokról, archai kratonokról, vagy nevezhetjük őket korai ősmasszívumoknak is.

A Mezohadeikum ideje alatt az őslégkör is jelentős változásokon esett át, mivel a gázok egy része ekkor beleoldódott az ősóceánokba, valamint megjelenik a légkörben némi szabad oxigén (O2) is, bár ez idő tájt még gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségben.

A Mezohadeikum végét a Kései Nagy Bombázási Időszak (=a Földet ért nagy mennyiségű, "rövid idő alatt" lezajló meteor-becsapódás, angolul Late Heavy Bombardment) kezdete jelzi, és egyúttal kezdi meg a Hadeikum utolsó idejét, a Neohadeikumot.

A Mezohadeikumot két további, szintén nem hivatalos részre oszthatjuk: Kanadai időszak (4300 - 4200 millió év), és Procrustei időszak (4200 - 4100 millió év).

2014. augusztus