Magyarország 1956-ra emlékezik

Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján vasárnap reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Így kezdődött 2016-ban az 1956-os megemlékezés.

Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren

Magyarország 1956-ra emlékezik

Orbán Viktor miniszterelnök (b), Áder János köztársasági elnök (b2) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b3) az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadással felvonták Magyarország lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján 2016. október 23-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepi ceremónián jelen volt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, továbbá - mások mellett - Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, valamint a diplomáciai testület képviselői.

Magyarországon hatvan éve, 1956. október 23-án tört ki a forradalom és szabadságharc. A kormány az évforduló alkalmából emlékbizottságot hozott létre, s az idei évet a Magyar Szabadság Évének nyilvánították. Az emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes parlamenti képviselő.

A 2015. október 23-tól 2017. június 16-ig terjedő időszakra létrehozott emlékbizottság elnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, társelnöke Schmidt Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve koordinálásáért felelős kormánybiztos.

Magyarország 1956-ra emlékezik

Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (középen, b-j) az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadással felvonták Magyarország lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján 2016. október 23-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az egyetemisták az egész magyar társadalmat érintő kérdéseket meg tudták fogalmazni 1956-ban - mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történeti Intézetének igazgatója az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.

Borsodi Csaba az egyetemistáknak a forradalom és szabadságharcban betöltött szerepéről szólva felidézte, az egyetemisták 1956-ban látták, hogy a hallott propaganda és a valóság "éles ellentétben van egymással". Kezdetben a hallgatói körökben az egyetemi életet tárgyalták meg, később viszont az ország általános problémáit is megfogalmazták. Kiáltványokat, röplapokat készítettek, amelyeken a többi között szabad választásokat, többpártrendszert és a szovjet csapatok kivonását hangsúlyozták, s elhatározták, hogy követeléseiknek hangot is adnak.

Az ELTE igazgatója elmondta, hogy az egyetem bölcsészkara 1956-ban két részből állt. A történelemtudományi kar oktatói és hallgatói már október 6-án az aradi vértanúkra emlékezve emléksétát tettek a Kerepesi úttól a Batthyány örökmécsesig. Borsodi Csaba hozzátette: a később tüntetésnek is nevezett megmozduláson már ekkor elhangzottak a

"Nem állunk meg félúton!"

és a

"Sztálinizmus pusztuljon!"

kiáltások.

Pár nappal később, október 10-én az egyetemisták kiadtak egy felhívást, hogy bojkottálják a kötelező orosz oktatást. Ezt követően Szegeden, majd Pécsen, Debrecenben, Miskolcon és Budapesten is megalakultak a független hallgatói szervezetek. Október 22-én szinte az összes budapesti egyetemen elhatározták, hogy részt vesznek az írószövetség által meghirdetett tüntetésen. Budán csendes, Pesten hangos tüntetésekre készültek az egyetemisták - mondta Borsodi Csaba.

A háromszoros olimpiai bajnok úszó, Hosszú Katinka egy videóüzenetben emlékezik a 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire.

A magyar történelemben a forradalmak és a szabadságharcok általában együtt jártak, egyszerre kellett küzdeni a szabadságjogokért és a nemzeti szuverenitásért - emelte ki a Magyar Írószövetség 1956-os megemlékezésén vasárnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence felidézte: az 1945 és 1956 közötti időszakot olyan fogalmak jellemezték, mint a munkaszolgálat, gulág, rekvirálás, beszolgáltatás, internálás.

Kifejtette, ezekben az években 800 ezer magyart hurcoltak a gulágra, közülük 200 ezren nem tértek vissza, 80 ezren kerültek B-listára, 1500 civil szervezetet tiltottak be, Budapestről 15 ezer embert telepítettek ki, és egymillió politikai büntetőeljárást indítottak.

A Magyar Írószövetségből 1949-ben olyan alkotókat zártak ki, mint Weöres Sándor, Hamvas Béla, Szabó Lőrinc, Vas István vagy Pilinszky János.

Az 1956 előtti évek totális diktatúrájától nemcsak azoknak kellett félniük, akik az előző rendszer kedvezményezettjei voltak, hanem azoknak is, akik elvileg a kommunista rezsim haszonélvezőinek számítottak - hangsúlyozta.

A Rákosi-rendszer totális diktatúra volt, amely uralta az élet minden területét; 1956 fontos üzenete volt, hogy az emberek szerették volna szabadon élni életüket. 1956 szabadságharc is volt a megszálló szovjet erők ellen, miközben a nyugati nagyhatalmak csak szavakban nyújtottak segítséget a pesti srácoknak - jelentette ki az államtitkár.

A diktatúra nem tudott mit kezdeni az irodalom, a művészet világával, ezért törekedett a Magyar Írószövetség ellehetetlenítésére is - mondta Rétvári Bence az írószövetség 1956-os emléktáblája és a Gérecz Attila-emléktábla megkoszorúzása előtt.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a koszorúzást követő díjátadón emlékeztetett arra, hogy a mártír költő egykori rabtársa, Kárpáti Kamil indította el a jelenleg kétévente odaítélt Gérecz Attila irodalmi díjat, amely 2002-ben állami elismeréssé emelkedett. Az idei díjat a minisztérium által összehívott szakmai kuratórium Korpa Tamás költőnek ítélte oda.

A Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának Arany János-díját András Sándor költő, író, esszéista vehette át.

A Magyar Írószövetség Szavakban lobog című 1956-os novellapályázatának díjait Novák Zsüliet, Haklik Norbert és Weiner Sennyey Tibor nyerte.(MTI)

Budapest 60 évvel a forradalom után - egy egészen más világ köszön vissza a képekről

Magyarország 1956-ra emlékezik

Rákóczi út 1956-ban

Magyarország 1956-ra emlékezik

Rákóczi út 2016-ban

Magyarország 1956-ra emlékezik

Kossuth Lajos tér 1956-ban

Magyarország 1956-ra emlékezik

Kossuth Lajos tér 2016-ban

Magyarország 1956-ra emlékezik

József körút 1956-ban

Magyarország 1956-ra emlékezik

József körút 2016-ban

Magyarország 1956-ra emlékezik

Blaha Lujza tér 1956-ban

Magyarország 1956-ra emlékezik

Blaha Lujza tér 2016-ban

2016. október