Luca-napi szokások

A Gergely-naptár bevezetése előtt Luca napja, december 13. volt a téli napforduló dátuma, így nem csoda, hogy számos szokás és hiedelem alakult ki vele kapcsolatban. Ezt a napot egyfajta vízválasztónak tekintették, hiszen ezen a napon a leghosszabb az éjszaka, innentől kezdve már kifelé haladunk a télből, s nem mellesleg a hiedelem szerint a 13-as szerencsétlen szám, így ezen a napon nemcsak a jóslások, de a babonás félelmek is szárnyra kapnak.

Luca-napi szokások

Szent Lúcia a vakok és a szembetegségben szenvedők, valamint a föld- és kézművesek védőszentje. Neve a latin lux, vagyis fényesség szóból eredeztethető, ezért is szokták fényhozó Szent Lucának is nevezni. Ezen a napon Ő az, aki fényességet hoz az emberek életébe, kivezetve őket a tél sötétjéből.

Ezen az éjszakán a gonosz ugyanúgy jelen van a hosszan tartó sötétség miatt, ami egy ártó nőalakhoz, Luca asszonyhoz köthető.

Az ősi hiedelmek szerint ő az, aki varázslataival és rontásaival annyi bosszúságot okoz ezen a napon. Ezért is védekeztek ellene az ajtó fölé lógatott fokhagymával, keresztbetett seprűvel és a küszöbre dobott patkóval.

Luca széke

"Olyan lassan készül el, mint a Luca széke"

tartja a mondás, hiszen a 9 vagy 13 féle kemény fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser és rózsafa )készült kis sámlit, ami 3 vagy 4 lábú lehet, Luca napjától kezdve karácsonyig készítették nagy gonddal és csendben, szögek nélkül, faékekkel rögzítve, úgy, hogy minden nap csak egy lépést haladhattak a munkával. Karácsony estéjén aztán a templomban ráállt készítője és meglátta a falu boszorkányait.

Luca széke

Luca széke

Sajnos a hiedelem utolsó lépése, hogy miután megláttuk a boszorkányt, mákot hintve magunk mögött haza kell sietnünk és el kell égetnünk a széket, így kevés ilyen szék maradt fenn.

Dologtiltó nap

Ezen a napon végre a nők is pihenhettek, hiszen tilos volt mosni, sütni, s főként varrni, nehogy ezzel képletesen "bevarrják a tyúkok fenekét".

A gyerekek szalmára térdelve mondtak versikéket és házi áldást a faluban körbe járva, azt kívánva, hogy a tyúkok, ludak sok tojást tojjanak. Ezt nevezzük kotyolásnak.

Jóslás

Ezen a napon nagy ereje van a természetfelettinek, ami tökéletes a jövendölések készítéséhez. Számos technika maradt fent mindmáig, többek között a gombócjóslás, melynek során 13 nevet írnak fel a lányok 13 papírra, majd azokat 13 gombócba teszik és főzni kezdik. Amelyik gombóc először jön fel a víz felszínére, az a gombóc tartalmazza jövendőbelijük nevét. Egy másik változata a hitves megjóslásának, ugyanígy 13 papírra írt névvel kezdődik. A neveket tartalmazó papírokat összegyűrik, és egy tálba teszik, majd minden nap kihúznak egyet belőle, s karácsony estére egy papír marad, ami a szerencsés nevét tartalmazza.

Egy másik szerelmi jóslás, ha egy tál hideg vízbe egy kulcs fokán át viaszt csurgatunk, s a kiöntött alakzatból kiolvassuk leendő párunk és kapcsolatunk jellegzetes jegyeit.

Luca-kalendárium

Ez a naptár a Luca napját követő 12 nap időjárásából vetíti előre a következő év 12 hónapjának időjárását. Ezt részletesebben, hat órás bontásban megfigyelve, akár hetekre pontosan is előre jósolható a következő év klimatikája, így a nyaralást is tervezhetjük akár Luca naptárunkból kiindulva. A Luca-napi búza vagy kukorica csíráztatása pedig a termény minőségére ad utalásokat, hiszen ha karácsonyig szárba szökken az jó jelnek tekinthető.

A naptár készítésének egy másik módja a hagymakalendárium elkészítése volt. Ilyenkor egy vöröshagymát négyfelé vágtak, majd a négy részt további 3 cikkre bontották (ez ismert 6 hagyma félbevágásával is), s mind besózták. Ezt szilveszterig egy meleg helyre tették, majd megnézték, hogy az adott hónapot jelölő cikken mennyire maradt meg a só, vagy mennyire vizesedett fel és ebből következtettek arra, hogy az adott hónapban eső vagy szárazság várható.

Míg Közép-Európában inkább pogány szokásként, illetve babonás, negatív népi hiedelemként maradt fent, addig Németországban, Svédországban és Olaszországban ünneplik Lucát, mint jótét lelket. Mind a német és az olasz területeken felvonulásokkal ünneplik ezt a napot, mely alkalmával jelmezbe öltöznek és süteményt osztanak, énekelnek a felvonulók. A skandináv népek körében van a legnagyobb kultusza a Luca-napi körmenetnek, illetve az ünnepnek. A hagyomány szerint a család legidősebb lány gyermeke kel fel a legkorábban, "Sankta Lucia" jelmezébe öltözik, mely egy fehér ruhából, piros szalagos övből, és gyertyákat tartó koszorúból áll, és kávéval, süteménnyel ébreszti a ház többi lakóját.

2013. december