Látogassunk el a Fővárosi Állat- és Növénykertbe

A Fővárosi Állat- és növénykert Budapest XIV. kerületében található és Magyarország legrégebbi és legsokoldalúbb állat és növénygyűjteményével rendelkezik, sőt világviszonylatban nézve is egyedülálló, hiszen ezen kívül csak 25 létezett megnyitásakor, a többi állatkert csak jóval megalakulása után tárta ki kapuit a látogatók előtt.

Fővárosi Állat- és Növénykert főbejárata

A Fővárosi Állat- és Növénykert főbejárata

Bár 1866-ban nyitott meg, 1986 óta tartozik a természetvédelem fennhatósága alá. Hazánkban is egyedülálló ilyenfajta intézmény volt egészen 1950-ig, tehát, ameddig meg nem alakultak az első vidéki állatkertek. Nevét a történelem során többször változtatták, többek között viselte a Székesfővárosi Állatkert nevet is. Első igazgatója Leopold Fitzinger volt.

Területe 10,7 hektáron fekszik. Szomszédságában fellelhető a Fővárosi Nagycirkusz, a Gundel Étterem és a Vidám Park is. Megépítésekor csak vasútvonal futott mellette, a többi utat és intézményt a kert területének kivételéből építették meg. Az állatkert mostani területe régebbi korokban természet adta állapotában ártéri ligeterdő, láprét és bokorfüzes lehetett, melyet a Duna és mellékágai formáltak és alakítottak. Erre bizonyítékul szolgálhat az, hogy ligeterdei növénytársulások képviseltetik magukat területén, például a gyöngyvirág is tökéletesen érzi itt magát.

Nyitásakor, azaz 1866. augusztus 9-én 500 állat és 11 nagyobb és számos kisebb építmény fogadta az első látogatókat. A bemutatásra kerülő állatok jórésze ekkor még a Kárpát-medencében élő állatfajok voltak. Az egzotikus állatok csak kis százalékát tették ki az állománynak, mindössze majmok, papagájok és egyetlen zsiráf képviselte őket. Az állatok és növények bemutatásán kívül fontos szerepet játszott már a kezdetekben is az oktatás, a természetvédelem tudatosítása és az egyéb szabadidős tevékenységek biztosítása is.

A világháborúk idején

Az 1914-ben kitörő első világháború komoly nehézségeket okozott az állatkert életében. Elsősorban a legnagyobb probléma a takarmány utánpótlás volt. Sem megfelelő mennyiségű, sem jó minőségű eledelt nem tudtak szerezni, az állatok pusztulni kezdetek, kezdetben az egzotikus, majd sajnos más egyéb fajok is a halállistára kerültek. Az akvárium lakóit is megviselte az, hogy nem tudtak már tengervizet hozatni, biztosítani számukra és ez állományukat erőteljesen megtizedelte. További gondokat okozott az is, hogy a gondozószemélyzet sok tagja a munkából kiesett, mivel a fronton harcolt, így sokszor nem volt, aki megfelelően ellássa és takarítsa az állatokat. Gyakorta, szükséghelyzetben az ott dolgozók hozzátartozói álltak be segíteni. A szaporulat így is nőt, de sajnos hamar el is pusztultak az ifjak, s hamarosan válságos helyzetbe került az állatkert.

A két világháború közötti időben akkori igazgatója megpróbálta nyereségessé tenni az intézményt, hiszen a főváros már nem tudta támogatni a kertet, így komoly bevételi forrástól estek el. A meglévő állomány gondosabb ápolásával a szaporulat megnőtt, így egyes állatfajokat másfélékre cserélhettek. Sajnálatosan a madarak között megjelenő kolera nagy pusztítást végzett és sok tollas egyed elpusztult, de a nehézségek és magas pusztulási arány ellenére mégis javulni látszott a helyzet. A kitartó munka és gondozás növekvő szaporulatot hozott és pénzügyeik is jobbra fordultak, ekkor új állatok megvételére került sor, amelyek egyre több látogatót vonzottak be. Elefántok, jegesmedvék, fókák, zebrák, antilopok kerültek a kertbe. Felújították az akváriumot, az állatházakat, a majomház építését befejezték, sőt, Afrika társas kifutót is építettek. Az oroszlánok, tigrisek és rénszarvasok szaporulata nőtt és újabb állatokat is vettek, például csimpánzt.

A második világháború ismételten súlyos károkat rótt az állatkertre, újra ellátási problémák és emberhiány ütötte fel a fejét, azonban ez eltörpült attól a gondtól, hogy a kert frontvonalba került és többször bombatámadás érte, így sajnos épületei nagyrészt porig omlottak és az állatok zöme elpusztult. Miután visszahúzódott az ostrom az éhező lakosság leölte az állatokat élelmezési céllal, így a 2500 példányszámot számláló állatállományból mindösszesen 15 maradt. A háború után az állatkert borzalmasan festett és az állatokat a megmaradt Elefánt-házban szállásolták el. Felújítása és helyrehozatala lassú ütemben zajlott, hiszen komoly építőanyag hiány volt akkoriban, de a kitartó, áldozatos munka újfent meghozta pozitív eredményét, s 1945-ben már újra megnyíltak az állatkert kapui látogatói előtt.

Növény és állatvilága

A rendszerváltástól napjainkig a Kert teljesen helyrejött és megszépült. Az 1990-es évektől egyre nagyobb népszerűségnek örvend, s újra fontos szerepet kapott a lakói bemutatása mellett az oktatás, szórakoztatás és ismeretterjesztés is. Újra előadásokat és különböző oktató és élmény programokat tartanak falai közt. Jelenleg közel 1000 állatfaj éli itt mindennapjait, ez mintegy 5000 egyedet jelent, s fajtagyűjteménye széleskörűen mutatja be a Föld élővilágát.

S, ha ez még nem volna elég, bár csak kevesen tudják, de nemzetközi összehasonlításban is magasan a leggazdagabb és legkülönlegesebb egyedállományt tudhatja magáénak. A világ kontinenseinek mindegyikéről képviselteti magát egy-egy különösebb élőlény, vagy akár több is.

Növények és állatok a Fővárosi Állat- és Növénykertben

A Fővárosi Állat- és Növénykert, a fajok tekintetében, igen változatos

Emlősök, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, rovarok, egyéb gerinctelenek sokasága lelhető fel. Emlősök tekintetében szinte minden jelentősebb csoport megtalálható, főemlősök, denevérek, erszényesek, ragadozók, páros és páratlanujjú patások, ormányosok, úszólábúak és rágcsálók. Tollas képviselői körében a leggazdagabb a papagájgyűjtemény, de ezeken kívül még kazuárok, emuk, flamingók, pingvinek, valamint trópusi és hazai madárfajok is megtalálhatóak. Kétéltűi a békák, szalamandrák és a farkos kétéltűek. Hüllői krokodilok, teknősök és pikkelyes testűek. Tengeri halainak jelentős hányada a Pálmaház alatti akváriumban él, a gyűjtemény ezen a téren is színes és gazdag, például bohóchalak (több faj képviseletében is) sokasága, vitorláshalak, murénák és cápák is gyönyörködtetik a szemlélődőket. Összesítve egyébként csak az akvárium 200 (hal)fajt számlál! Édesvízi, trópusi és hazai halai a Nagytóban, valamint a kert területén lévő többi kisebb tóban élnek. Gerinctelen lakói jórészt ízeltlábúak, valamint skorpiók és pókok, a pókszabásúak osztályából, továbbá ikerszelvényesek, csigák, korallok, viaszrózsák fajai és egyéb rovarfajok szélesítik a gyűjteményt.

Természetesen, méltán a hagyományokhoz, őshonos Magyar haszonállatok is szép számmal képviseltetik magukat a Parasztudvarban, tehenek, nyulak, lovak, mangalica, liba, kecskék stb., melyek többségét meg is lehet simogatni. A hazai kutyafajták képviseletében a mudi tart őrjáratot az udvar területén.

Növénykerti része sem marad el sokaságában és változatosságban az állatgyűjteményétől. Közel 2000 növényfaj és alfaja, valamint más-más változata él itt. Dendrológiai, vagyis parkfákból álló gyűjteménye a botanikai összesség meghatározó része. Látványban is igen hangulatossá teszik a kertet az összeérő lombsátrak. A kert legidősebb növény egyede minden bizonnyal a Nagy-tó partján felcseperedett jókora platán lehet, már az intézmény megépítése előtt gyökeret vert itt, s az óta szemléli a korok jöttét-mentét a tájon. Az 1910-ben ültetett Kanadai nyár is tekintélyes korú, mely fa jelenleg a Dél-Amerikai kifutó szélén terebélyesedik. Az állatkert trópusi növény kollekciója javarészt a Pálmaházban található. Érdekes és szemrevaló látványossága a Washington pálma, vagy például a szágó pálma. A mellette lévő citruskerti házban mediterrán és szubtrópusi haszonnövények képviseltetik magukat. A szabadföldi tájkertészet is nagyon jelentős, mely foltokban szinte minden részen fellelhető. Az első tavaszi napsugarak fényében már nyílnak a téltemetők és innentől kezdődően késő őszig megfigyelhető mindenfelé valamilyen szépséges virág. A japánkert sem elhanyagolható, hiszen kultúrája valódi Japán gyökerekből eredeztethető, annál is inkább, mivel az itt található növények és tájépítészet mind-mind javarészt ezen országot hivatott bemutatni. Különösen híres a Japánkert Bonszáj gyűjteménye, valamint érdekes ama tény, hogy a tekintélyes domb, mely jó részét képezi, azon romok és törmelékek sírhelye, melyek a II. világháború elszenvedéséből fakadóan keletkeztek. Tavasszal valódi kuriózum a japán díszcseresznye virágzása.

Zenés állatkerti esték rendezvénysorozat

Zenés állatkerti esték

Az állatkert főbejárata a kék órában

Az utóbbi években, júniustól augusztusig egy rendezvénysorozat is megrendelésre kerül a Fővárosi Állat- és Növénykertben, Zenés Állatkerti Esték címmel, melynek keretében, alkalmanként, különféle koncertekkel és sok más, színes programmal várja, külön ez alkalomra jeggyel rendelkező látogatóit az állatkert, az esti órákban.

Összegezvén tehát érdemes nyitott szemmel és szívvel járni a Fővárosi Állat- és Növénykert "vadcsapásait", hiszen ezen a "mini kontinensen" egyedüli módon ott hever az egész világ és ezt évtizedeken át mi óvtuk és hoztuk létre, magyarok. Legyünk hát büszkék rá és élvezzük gazdagságát, virágzását! Tanuljunk ösvényein természet szeretetet, ismerjük meg a fenntartható fejlődés fogalmát és legfőképpen ismertessük meg gyermekeinkkel az állatok és növények színes, lenyűgöző forgatagát egy igazi, családi program keretében!

2013. október