Jacobi időszak

A Jacobi a Paleohadeikum második időszaka (bár nem hivatalosan), mely 4400 - 4300 millió évvel ezelőttig tartott. A Jacobi alatt folytatódott a Föld felszíni hőmérsékletének stabilizálódása és nagyjából eme százmillió éves időszakra tehető az ősóceánok elsósodása is.

Jacobi időszak

A Jacobi időszak alatt jelent meg és gyűlt medrébe a mai óceánok sós vizének túlnyomó többsége

Érdekesség, hogy a Jacobi időszak az ausztráliai Jack Hills-ről kapta nevét, ahol a Föld eddigi legöregebb cirkonjait találták, melyek kora 4404 millió év, ám ez az idő "elméletben" még a Jacobit megelőző Hephaestei időszakhoz tartozik.

A Jacobi időszakot megelőző Hephaestei alatt az őslégkörben hatalmas mennyiségű vízgőz halmozódott fel, mely a Földet folyamatosan bombázó vízjég üstökösökből és meteoritokból került a bolygóra. Eme vízmennyiség ezredéveken át tartó kondenzációja eredményezte az óceánok vizének felhalmozódását, azonban ekkor még az ősóceánok vízkészletét túlnyomórészt édesvíz alkotta.

A további esőzések a Jakobi idején aztán lassacskán belemosták a légkörből a nagy mennyiségben ott jelenlévő széndioxidot az óceánokba, melyek vize így enyhén savassá vált.

A savas kémhatású víz e tulajdonsága által nagy mennyiségben oldott ki a kéregből ásványi sókat az évmilliók során, míg az ősóceánok vize a maitól alig eltérő sókoncentrációjúvá nem vált. A Jacobi időszaknak talán ez a folyamat, azaz az óceáni sósvíz megjelenése, tekinthető a legjelentősebb földtörténeti eseményének.

2014. augusztus