hirdetés

Húshagyókedd

hirdetés

A húshagyókedd a farsang farkának, azaz a farsangi ünnepkör záró, 3 napos szakaszának az utolsó napja. E nap azonban nem csak a farsangi időszak végét, hanem egyúttal a böjt kezdetét is jelenti, hiszen e nap az utolsó húsvét előtt, amikor még lehet enni húst.

Húshagyókedd

hirdetés

Magyar szokás szerint, bizonyos vidékeken, például több Zala megyei faluban is, mint amilyen Csesztreg, vagy Milejszeg, ezen a napon a maskurázás a divat.

Ennek lényege, hogy nappal, a kora délutáni órákban a gyerekek különféle, házilag készített jelmezeket (maskurát) öltve sorra járják a falu házait és ott finomságokat, különféle édességeket, cukorkákat kapnak a farsangolás alkalmával.

hirdetés

Az esti órákban aztán a felnőttek is ugyanezt teszik, ám ők már inkább egymás ugratásával, viccelődéssel, némi alkohol kíséretében maskuráznak, miközben a háziaknak ki kell találniuk kérdések segítségével, kit is rejtenek az egyes álarcok. Szokás még ekkor téltemető ünnepséget is rendezni, melynek keretében szalmabábú, vagy koporsó égetéssel temetik el a telet.

E nap további elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyasztására utal).

hirdetés

Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót is égetni szoktak, jelképezvén ezzel a farsang és egyúttal a tél végét is. A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, mely a 40 napos nagyböjt kezdőnapja.

2014. január