Honnan ered a nőnap, és mit ünneplünk ekkor?

Ma már elsősorban apróbb ajándékokkal, például virággal kedveskednek a nőknek nőnapon, és csak viszonylag kevesen tudják, hogy miről is szól valójában ez a nap, ahogyan azt is, hogy miért nyilvánította hivatalos ünneppé március 8-át, a nemzetközi nőnapot az ENSZ közgyűlés 1977-ben. A nemzetközi nőnapon eredetileg a nők egyenlő jogait ünnepeljük.

Nőnap

Hogyan lett ünnep a nőnap?

1857. március nyolcadikán közel negyvenezer nő sztrájkolt egyenlő bérért és munkaidő-csökkentésért New York-ban, ezért ezen a napon ünnepeljük a nők jogait az ENSZ-közgyűlés 1977-es döntése értelmében.

Ennek előzményeként (először 1909-ben) az Amerikai Szocialista Párt február 28-án kezdte ünnepelni a nőnapot, amit 1909-től egészen 1913-ig ezen a napon tartottak. Először 1913-ban Clara Zetkin tett javaslatot arra a koppenhágai II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson, hogy minden évben rendezzenek világszerte nőnapot.

1911-ben Dániában, Németországban, Ausztriában és Svájcban ünnepelték meg először a nemzetközi nőnapot, ekkor azonban még 1911. március 19-én. A nők mellett több férfi is utcára vonult, elsősorban a nők választójogáért küzdöttek.

Magyarországon először 1913-ban tartottak nemzetközi nőnapot, ám csak 1948-tól kezdték azt március nyolcadikán ünnepelni. A Rákosi-korszakban kötelező ünnep lett a nőnap, jelenleg ugyanakkor már elvesztette ekkori jelentését, és elsősorban annyi maradt meg az ünnepből, hogy valamiféle aprósággal, például virággal kedveskednek ekkor a nőknek.

Az ünnep időpontja 1917 március nyolcadikán vált véglegessé, amikor is a nők Oroszországban békéért és kenyérért tüntettek, és ugyan nem közvetlenül ennek hatására, de lemondott II. Miklós cár, majd a nőknek is szavazójogot biztosító polgári kormány alakult.

Ezt megelőzően először 1914-ben ünnepelték március nyolcadikán a nőnapot, két elmélet is létezik arra, hogy miért következett be ez a változás. Az egyik szerint a textilmunkásnők 1857-es sztrájkjára, más források szerint az 1908-ban ezen a napon egy amerikai gyárban elhunyt 129 munkásnő emlékére változott meg a dátum.

Ekkor már nem csupán a választójog, hanem az egyenlő bérek is hangsúlyos szerepet kaptak a különböző felvonulások, akciók során – amelyet egyébként egyes elemzések szerint továbbra sem sikerült maradéktalanul elérni, sőt tavaly szeptemberben a Magyar Szakszervezeti Szövetség országos kampányt (Élőben.hu: A férfiakéval azonos bért kér a nőknek az MSzSz) indított a nők és a férfiak közötti bérkülönbség felszámolásáért.

Fontos lehet megjegyezni, hogy a bérek különbsége általánosságban a Forbes ismertetése szerint (Forbes.com: Women Are Still Paid Less Than Men - Even In The Same Job) még akkor is fennáll, ha két ugyanolyan munkát, ugyanolyan beosztásban végző, ám eltérő nemű munkavállalót hasonlítunk össze.

Sőt, jellemzően azok a nők kapják (általánosságban) a többiekhez viszonyítva a legkevesebb órabért, akiknél ez a bevételkiesés pedig igen sokat számít. Az ENSZ (Unwomen.org: Equal pay matters) szerint általánosságban mialatt egy férfi 1 dollár fizetést kap, addig egy nő 79 centet tehet zsebre, ugyanakkor az afroamerikai nők csupán 60, az őslakos amerikai nők pedig még ennél is kevesebb, csupán 59 centet. A lista végén a latin-amerikai származású nők állnak, akik 55 centet keresnek addig, amíg egy fehér férfi 1 dollárt gyűjt össze.

Jelenleg emellett az Európai Unióban az idős nők 37 százalékkal nagyobb valószínűséggel élnek szegénységben, mint az ugyancsak idős férfiak.

A nők fizetése jelenleg igen sokat jelenthet a családoknak is, így aztán a szegénység megelőzésében is nagy szerepe volna a bérek egyenlőtlenségek – hiszen nem mindegy, hogy mennyit tudnak költeni a gyerekek oktatására, egészségére a családok. Ma az Egyesült Államokban a (kétszülős) háztartások felében a nők elsődleges, vagy pedig a férjükkel közös keresők, és több mint 15,2 millió családot nagy részben a nők keresetéből tartanak fenn. Ezeknek a családoknak az esetében átlagosan háromból egy a bevétele alapján alacsony jövedelműnek minősül. Érdekes lehet, hogy amennyiben nem lenne jellemző bérkülönbség, úgy az Egyesült Államokban általánosságban egy dolgozó nő, amennyiben teljesen megszűnne a bérek közötti különbség, további 83 hétig láthatná el a családját élelemmel.

Mit ünneplünk valójában nőnapon?

Hagyományosan felvonulások, illetve különböző akciók keretében hívták fel a társadalom figyelmét a nők szerepére, jelentőségére a társadalomban, egyben arra is, hogy hol sérülhet továbbra is a nemek közötti egyenlőség. Gyakran esik például szó a már említett bérkülönbség mellett a nők elleni erőszakról, ami éppen úgy jelentheti a munkahelyi szexuális zaklatást, mint a családon belüli erőszakot vagy hasonló eseteket. A munkahelyi zaklatás több fejlett országban is meglepően elterjedt jelenség, így például Japánban, ahol egy tavaly márciusban közzétett jelentés szerint átlagosan minden harmadik nőt szexuálisan zaklatnak a munkahelyén (Élőben.hu: Minden harmadik nőt szexuálisan zaklatják a munkahelyén Japánban), ráadásul itt jelenleg a nők csupán a 65 százaléka dolgozik, többségük részmunkaidőben (Élőben.hu: Japánban még mindig nehéz nőként érvényesülni).

Nőnapi szokások, ünneplés

A rendszerváltás után már Magyarországon sem ünnepeljük (legalábbis a korábbi "propagandaszagú" mivoltában) a nőnapot, Oroszországban viszont továbbra is munkaszüneti nap március nyolcadika. Ugyancsak hivatalos ünnepnap Afganisztánban, Angolában, Azerbajdzsánban, Fehéroroszországban, Burkina Fasóban, Kambodzsában, Kínában (csak a nőknek), Kubában, Grúziában, Eritreában, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Laoszban, Macedóniában (csak a nőknek), Madagaszkáron (csak a nőknek), Moldovában, Mongóliában, Nepálban (csak a nőknek), Tádzsikisztán, Türkmenisztánban, Ugandában, Ukrajnában, Üzbegisztánban, Vietnamban és Zambiában is.

A legtöbb, fent sorolt országban és néhány másikban nőnapon apró ajándékokat kapnak a nők a férfi ismerőseiktől, Bulgáriában és Romániában egyúttal az anyák napját is "lerendezik" ezen a napon, és a gyerekek ekkor lepik meg édesanyjukat és nagymamájukat valamilyen aprósággal.

Örményországban pedig az anyák napja a szovjet rendszer összeomlását követően azonnal átvette a nőnap helyét, és az új ünnep már jóval nagyobb népszerűségnek is örvend. Itt április hetedikén ünneplik az anyák napjává reformált nőnapot, amely történetesen éppen egybeesik az örmény egyház számára fontos "angyali üdvözlet ünnepével".

Egyes országokban jellegzetes virágok is akadnak, amelyek a nőnap „főszereplői”, így például Olaszországban sárga mimózaágakat adnak a nőknek, és Albániában, valamint Olaszországban is gyakori ajándék a sárga mimóza a csokoládék mellett. Felénk inkább a hóvirág vált elterjedtté, amely azonban védett növény, így nem árt ügyelni arra, hogy milyen forrásból szerezzük be...

Más országokban a nőnapot inkább "zárt körben" ünneplik meg a nők. Portugáliában és esetenként Olaszországban ezen a napon gyakoriak az olyan vacsorák és "csajpartik", amelyeken csak nők vehetnek részt.

Néhány országban - különösen, ahol továbbra is bőven van még miért küzdeni a nők jogait tekintve - ugyanakkor a mai napig gyakoriak a felvonulások, így például Pakisztánban, de emellett még Lengyelországban is.

Egészen érdekes módon "ünnepelnek" Tajvanon, ahol ezen a napon a nőket arra emlékeztetik, hogy mennyire el vannak hízva valójában - ugyanis a kormány jellemzően március nyolcadikán hozza nyilvánosságra az éves, a nők derékbőségéről szóló tanulmányát, amelyet általában egy egészségmegőrzési célú tájékoztatás is kísér. (Ezek után a tajvani nők bizonyára nem is hiányolják az ajándék csokit - nem, mintha itt ez szokás volna.)

Néhol a mai napig vegyesen fogadják a nőnap megünneplését, igaz, eltérő okokból. Szlovákiában a szovjet múlt egy emlékét látják benne, így bizonyos pártok és azok szimpatizánsai nem tartják üdvözlendőnek a nőnap megünneplését.

Az iráni Teheránban viszont ennél jelentősen nagyobb ellenállásba ütköznek azok, akik a jeles napon a nők jogaiért emelnének szót. 2007. március negyedikén az iráni fővárosban több száz nőt és férfit bántalmaztak a rendőrök, emellett több tucat személyt őrizetbe vettek, akik egy részét csupán egy tizenöt napos éhségsztrájkot követően engedték szabadon. Az eset furcsasága, hogy 2003-ban viszont már tarthattak nőnapi felvonulást a városban anélkül, hogy jelentősebb incidens történt volna.

Az ENSZ hivatalos témái

Már megszokhattuk, hogy az ENSZ által (is) elismert jeles napok esetében minden évben felhívják valamire a figyelmet az ünnephez kapcsolódóan. Éppen így van ez a nemzetközi nőnap esetében is, ahol az alábbi témákat választotta a nemzetközi szervezet az elmúlt években:

1996 A múlt ünneplése, a jövő tervezése

1997 Nők a békeasztalnál

1998 Nők és emberi jogok

1999 Egy világ a nők elleni erőszak nélkül

2000 Nők egysége a békéért

2001 Nők és béke: A nők és a konfliktus kezelésében

2002 Afgán nők ma: A valóság és a lehetőségek

2003 Nemek közötti egyenlőség és az ezredforduló fejlődési céljai

2004 Nők és a HIV/AIDS

2005 A nemek egyenlősége 2005 után, Egy biztosabb jövő építése

2006 Nők a döntéshozásban

2007 A nők elleni erőszak büntetlenül hagyása ellen

2008 Befektetés a lányokba/nőkbe

2009 Férfiak és nők együtt a nők és lányok elleni erőszak ellen

2010 Egyenlő jogok, egyenlő lehetőségek: Fejlődés mindenkinek

2011 Egyenlő hozzáférés az oktatáshoz, képzéshez, tudományhoz és technológiához: Út a nők megfelelő foglalkoztatásához

2012 A vidéki nők megerősítése, az éhezés és szegénység megfékezése

2013 Az ígéret az ígéret: Ideje megfékezni a nők elleni erőszakot

2014 A nők egyenlősége mindannyiunk fejlődése

2015 A nők megerősítése, az emberiség megerősítése

2016 Fellépés a nemek közötti egyenlőségért ("Planet 50-50 by 2030")

2017 Nők a munka változó világában: "Planet 50-50 by 2030"

Boldog nőnapot kívánunk minden kedves hölgy olvasónknak!

Diós Anita

2017. március