Hephaestei időszak
A Hephaestei a Paleohadeikum első időszaka (bár nem hivatalosan), mely 4567,17 - 4400 millió évvel ezelőttig tartott. Kezdetét a Föld kialakulásától számítjuk, mely eleinte még nem rendelkezett a mai struktúrájával, így a Protoföld elnevezést kapta.
A Hephaestei alatt az őslégkörben hatalmas mennyiségű vízgőz halmozódott fel
hirdetés
A Protoföldet gázok és szilárd anyagok elegye alkotta, majd a könnyebb elemek a felszín irányába, míg a nehezebbek (pl. vas és nikkel) a Föld középpontja felé áramoltak (vas katasztrófa), míg végül kezdett kialakulni a Föld magja, köpenye és kérge.
A Hephaestei időszak alatt csaknem 200 km vastagságban magma-óceán alkotta a Föld felszínét, melyen eleinte csak kisebb kiterjedésű (majd később nagyobb) szilárd felületek jöttek létre. 4,533 millió évvel ezelőtt, feltehetőleg egy gigantikus méretű (kb. akkora, mint a Mars) bolygó (Theia) Földbe csapódásának következményeként, a kiszakadt anyagtömegből alakult ki (állt össze) a Hold, Földünk egyetlen égi kísérője.
hirdetés
Szintén ezen időszakban (~4450 millió évvel ezelőtt) kezdődött meg a több ezer éven át tartó esőzések korszaka, melynek végeredményeként jöttek létre a világóceánok, illetőleg szintén a Hephaestei időszakból származnak az első Cirkonok (cirkónium-oxid tartalmú kőzetek 4404 millió évről) is, melyeket Nyugat-Ausztráliában (Jack Hills) találtak, s így a Föld legidősebb ásványai.
hirdetés
2014. augusztus