Emlékezzünk - Március 15.

1848. március 15-én Pest-Budán is kitört a forradalom, megszületett a modern parlamentáris Magyarország és egyben a szabadságharchoz vezető folyamat is megkezdődött, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Egyben ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Március 15. először 1989-ben volt munkaszüneti nap, 1990 óta pedig már nemzeti ünnep, és egyben ekkor ünnepeljük a magyar sajtó napját is.

Emlékezzünk - Március 15.

A bécsi forradalomtól a Pilvaxig

Az európai városok közül Pest-Budát sem kerülte el a polgári átalakulás, illetve a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság eszméjétől vezérelt forradalom, ami itt 1848. március 15-én tört ki és győzött.

Ezt megelőzően az Ellenzéki Kör 1848. március 5-én már bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe és aláírásgyűjtést kezdeményezett Kossuth Lajos a közteherviselésről, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet, illetve a független kormány követeléséről szóló március 3-i felirati javaslatának támogatására.

Az előzetes tervek szerint erre március 19-én került volna sor, majd pedig egy reformlakomát tartottak volna Rákos mezején, amikor úgy tervezték, ismertetik az Irinyi József által lejegyzett Tizenkét pontjukat, amely a javaslat alapköveteléseit összegezte.

Végül azonban március 14-én este már Pest-Budára is eljutott a bécsi forradalom híre, mire a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak elhatározták, hogy a bécsi események nyomán már másnap utcai tüntetéssel fejezik ki követeléseiket.

A Nemzeti dal

Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula még március 15-én reggel proklamációt szerkesztettek a tizenkét ponthoz, egyben két korábbi pontot összevontak, és a szövegbe illesztették azon követelésüket, hogy engedjék szabadon a politikai foglyokat.

A Pilvax kávéházban gyülekezőknek felolvasták a kiáltványt, valamint Petőfi elszavalta az eredetileg négy nappal későbbre tervezett reformlakomára szánt Nemzeti dalt. (A vers ugyan több helyen is elhangzott később, a közhiedelemmel ellentétben azt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén nem szavalta el Petőfi.)

A tizenkét pont

Petőfi több társával együtt az egyetemre indult, ahol először az orvoskar, majd a politechnikum diákjaihoz, végezetül pedig a jogászokhoz vonultak.

A rossz idő ellenére nagy tömeg gyűjt össze, mintegy kétezer ember vonult Petőfi vezetésével a Landerer és Heckenast nyomdához, az akkori Hatvani utca és a Szép utca sarkára, ahol a gépek lefoglalása mellett cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.

A Tizenkét pont ekkor így szólt:

Mit kiván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.

Felelős ministeriumot Buda-Pesten.

Évenkinti országgyülést Pesten.

Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.

Nemzeti őrsereg.

Közös teherviselés.

Urbéri viszonyok megszüntetése.

Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.

Nemzeti Bank.

A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.

A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.

Unio.

Egyenlőség, szabadság, testvériség!

A tizenkét pont

A tizenkét pont korabeli nyomtatásban

A Tizenkét pont esetében apróbb javításokat is végrehajtottak később, így például az "Unio" helyett "Unió Erdéllyel" lett az utolsó pont. A röplapok kinyomtatásával egyben megszülettek a szabad sajtó első példányai, így ezen a napon ünnepeljük a magyar sajtó napját is.

Március 15-én éjjel Petőfi azt írta naplójába:

"ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtórul a bilincs. Vagy van olyan együgyü, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága?"

Táncsics Mihály szabadon engedése

A Nemzeti Múzeumnál délután háromkor nagygyűlést tartottak a kezdeményezők, és ekkor már tízezres tömeggel a hátuk mögött a Pest városi tanácshoz vonultak. Miután forradalmi választmány alakult, Budára indult a tömeg a Helytartótanácshoz, ahol a választmányi vezetők ismertették a követeléseket. A Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, és - a cenzúra eltörlése mellett - szabadon engedte az 1847-ben sajtóvétség és izgatás vádjával elítélt Táncsics Mihályt. Miután kiszabadult a börtönből, Táncsics Mihályt kocsiba ültették, de a lovakat kifogták, és ehelyett a hívei húzták azt. Aznap este a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét. Pesten - Párizzsal és Béccsel ellentétben - vérontás nélkül zajlott a forradalom.

Diós Anita

2017. március