Élet glutén- és cukormentesen - Egy vallomás a kilók elleni harcról

Avagy egy vallomás a fölös kilók elleni harcról, a kezdeti problémákról és sikertelenségről, az elkeseredésről, majd a kitartásról, praktikákról, s végül egy lehetséges és hatékony, ráadásul mindemellett természetes megoldásról, mely hosszú távú eredményre vezetett.

Élet glutén- és cukormentesen - Egy vallomás a kilók elleni harcról

Az elhízás viszonylag egyszerű dolog volt az életemben. Soha nem voltam az a vékony alkat, de mikor elkezdtem az egyetemet és a mozgás az életemben nullára, az egészségtelen ételek fogyasztása pedig maximálisra növekedett, jött az elkerülhetetlen. Meghíztam. Durván 10 kiló szaladt fel rám szépen lassan 4-5 év alatt, aztán már nem volt megállás.

Az étvágyam arányosan nőtt a testem iránti elégedetlenségemmel, és hopp, ismét felszaladt 10 kiló. Ekkor már a mozgásom is jelentősen terhelődött, sportolni kezdtem, de a térdem sajnos nem bírt el a megnövekedett plusz súllyal, így begyulladtak az ízületeim. A kényszerpihenő alatt volt időm gondolkodni, akkor most mihez is kezdjek, ha a sport nem jöhet szóba, vagy csak annyira fokozatosan, amennyire nem vagyok kitartó, hogy egy ilyen hosszú tortúrát végigcsináljak.

Így a diéta mellett döntöttem. Sok mindent kipróbáltam, de ami lement (2-5 kg), hamar vissza is jött. Elkeseredésemben már nem tudtam mit tegyek. Aztán olvastam a candida diétáról, ami lényegében azon állapot ellen van, mikor a szervezetben elszaporodott gombák és baktériumok helytelen, illetve túlműködése zavart okoz az ételek megfelelő lebontásában, illetve az anyagcserében. Veszteni valóm nemigen volt, csak elő kellett vennem a legkitartóbb énemet, és adnom magamnak egy hónapot és persze sok-sok bizalmat. A diéta alatt nem ettem semmiféle cukrot, se mézet, se cukorpótlót, ha édesre vágytam rögtön nyúltam az almáért, vagy készítettem egy kis krémtúrót túróból, banánból és mazsolából egy turmix segítségével. Csakis gluténmentes ételeket fogyasztottam. Valójában mindig is szerettem a krumplit, rizst, ezért nem volt gond ezekkel pótolni a kenyeret, illetve rengeteg gyümölcsöt, zöldséget rágcsáltam, no meg persze húst, halat, tojást, mindenféle elérhető és egészséges formában. A szigorú diéta nem engedte a tejtermékek fogyasztását sem, kivétel a natúr joghurt, kefír, némi túró és a mozzarella sajt.

Valójában a kúra nem is bizonyos ételek megvonása miatt volt nehéz, hanem időt találni azok beszerzésére, elkészítésére, valamint újabb és újabb ötleteket találni, hogy ne csak egészséges, de változatos is legyen, amellett pedig szeressem is. Úgy döntöttem, hogy nem fogok előre vásárolni, vagy főzni. Minden evés előtt átugrottam a boltba, hogy egy kis kötelező mozgást is beiktassak az életembe.

Kiderült, hogy ennek a diétának van még egy nagyon előnyös oldala. A cukor és a liszt elkerülésével tulajdonképpen kizártam az összes E számot is, hiszen szinte csak nyers dolgokat vettem, semmi félkész termék, leszámítva a fagyasztott zöldségeket.

Egy hónapig csináltam a diétát. Az első pár nap iszonyatosan nehéz volt. Gyakran megkívántam a péksüteményeket, csokikat, és hirtelen kikerülhetetlennek tűnt az étrendemben a liszt, amit nem is gondoltam volna azelőtt. No meg a cukorral is meggyűlt a bajom, hiszen a bolti termékek 90%-a tartalmaz cukrot, a pástétomok, minden félkész termék, még a bacon is.

Néha azt gondoltam nem lehet olyan vacsorát csinálni, ami gyorsan elkészül és nem tészta. Mert, hát a tészta az, amit az ember elővesz, ha valami olcsón és gyorsan kell, és sok van belőle. Abszolút az új távlatok hónapját éltem. Mikor már nem jutott eszembe semmi, akkor csak megvettem néhány egészségesnek gondolt zöldségeket, például szárzeller, cékla, répa, és egy kis almával és citrommal, majd összeturmixoltam őket. A meglepő az volt, hogy igazán zamatos, frissítő ital kerekedett belőlük. Amikor pedig végképp nem volt semmi ötletem az ebédet illetően, vettem valami olyan gyümölcsöt, ami luxusterméknek számít, mint például a gránátalma, pomelo, licsi, pitaja, mangó, vagy mézdinnye, vagy például lazacot és szinte már az árával jól laktam...

A hónap felénél már bizony éreztem, hogy valami történt. Az anyagcserém érezhetően javult, és valahogy kényelmesebbek lettek a ruháim. Nem álltam mérlegre, mert a régi rossz élmények arra sarkalltak, hogy csak a hónap lejárta után közelítsem meg az igazság eszközét.

Szerencsémre az a hónap rendkívül tevékenyen telt, mindig volt valami tennivalóm, így volt mi elterelje a figyelmem a lisztes, vagy édes ételekre való vágyakozásról, mikor pedig este hazaértem hulla fáradtan, csak arra volt erőm, hogy felszeljek néhány almát, répát, jól degeszre egyem magam velük, s aztán már aludtam is.

A kényszer nagyszerű dolgokat szül, így találtam rá a bioboltok hatalmas kínálatára is, illetve az ott leledző burgonyaporra, ami különböző fűszerekkel, magvakkal van megbolondítva és vegafasírtként árulják, aminek az íze leginkább a krumplis pogácsáéra hasonlít. Az elkészítése sem igényel nagy tudást, csak vízzel felöntjük, rakunk bele egy nagy kanál kacsazsírt, összekeverjük, fasírtokat, vagy pogácsákat formázva beletesszük egy tepsibe és megsütjük. Ez a pogácsa remek nasinak bizonyult és ezen túl szinte kétnaponta csináltam, különböző ízesítéssel, szezámmaggal, medvehagymával, mogyoróval, vagy ami éppen eszembe jutott.

Telt múlt az idő, voltak nagyon jó és nagyon mély pontok, amikor úgy éreztem, hogy nem megy tovább, de erőt vettem magamon és mégiscsak ment, és végül eljutottam a hónap végére. Itt volt az idő, az igazság pillanata. Nem volt más, csak a mérleg és én. Tudtam, bármit is mutat majd, nem számít, mert sokkal jobban érzem magam a bőrömben, könnyebben mozgok, érzem a változást a ruháimon és, ha ez az alattomos eszköz nem ért egyet velem, akkor is jól érzem magam. Ráálltam, és láss csodát, 10 kilótól megszabadultam. Végre megtaláltam a módot, ami visszaadta a könnyedségemet, a jó közérzetemet, az alakomat.

Ez a diéta körülbelül fél évvel ezelőtt történt. Azóta sem híztam vissza egyetlen kilót sem, de törekszem arra, hogy minél kevesebb glutént és cukrot fogyasszak, ezeken kívül pedig jöhet minden, ahogy jól esik. Azóta ismét fogytam körülbelül 3 kilót, mindenféle megpróbáltatás nélkül.

2015. február