Egy óriási, csúcsragadozó húsevő dinoszaurusz nyomaira bukkantak a mai Dél-Afrikában

Egy nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült bizonyítékot találnia rá, hogy 200 millió évvel ezelőtt egy hatalmas, húsevő dinoszaurusz állt a tápláléklánc csúcsán a mai Dél-Afrika területén.

Kayentapus ambrokholohali

A Manchesteri Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a Sao Pauló-i Egyetem szakembereiből álló kutatócsoport számos 57 centiméter hosszú és 50 centiméter széles, háromujjú lábnyomot fedezett fel a dél-afrikai Lesotho Maserui Kerületének egy lelőhelyén - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Kayentapus ambrokholohali lábnyomai

A Kayentapus ambrokholohali egyik lábnyoma

A Kayentapus ambrokholohali egyik lábnyoma

A Kayentapus ambrokholohali lábnyomai

Az úgynevezett paleofelszínbe ágyazott lábnyomok alapján a szakemberek arra következtettek, hogy az állat nagyjából kilenc méter hosszú lehetett, vagyis majdnem négyszer akkora mint az oroszlán, amely jelenleg a legnagyobb húsevő állat Afrika déli részén.

A Kayentapus ambrokholohali és az ember méreteinek összehasonlítása

A Kayentapus ambrokholohali és az ember méreteinek összehasonlítása

Az újonnan felfedezett faj a Kayentapus ambrokholohali nevet kapta és a megatheropodák közé sorolták. Ebbe a csoportba tartoztak az olyan hatalmas, két lábon járó húsevő dinoszauruszok, mint a Tyrannosaurus rex, amely a fosszilis bizonyítékok alapján nagyjából 12 méter hosszú volt.

A Kayentapus ambrokholohali Dél-Afrikai lelőhelye

A Kayentapus ambrokholohali Dél-Afrikai lelőhelye

A PLOS ONE című folyóiratban közölt tanulmány szerint a Kayentapus ambrokholohalitől származó lábnyomok az eddig felfedezett legnagyobb theropodalábnyomok, amelyeket Afrikában találtak.

A Manchesteri Egyetemen dolgozó Fabien Knoll szerint ez az első bizonyíték rá, hogy hajdanán egy gigászi méretű húsevő dinoszaurusz állt a tápláléklánc csúcsán a mai Dél-Afrika területén, amelyet egyébként növényevő, mindenevő és kisebb testű húsevő állatok uraltak akkoriban.

A felfedezés jelentőségét növeli, hogy ezek a lábnyomok a kora jura korból származnak és az ekkor élt theropodák többségéről eddig úgy vélték a kutatók, hogy jóval kisebbek, átlagosan 3-5 méter hosszúak voltak és a legtermetesebb példányok testhossza is legfeljebb hét méter volt.

Az eddig feltárt fosszilis leletek tanúsága szerint csak a jura időszak előrehaladtával és a 145 millió évvel ezelőtt kezdődött kréta időszak beköszöntével jelentek meg az olyan igazán gigászi theropodák, mint a T. rex.

Forrás: MTI; PLOS

2017. október