Bohóchal (Amphiprion sp.)
A bohóchalak, vagy más néven rózsalakó halak, rendkívül díszes külsejük miatt, napjaink egyre kedveltebb díszhalai, melyeket sajnos éppen e népszerűségük miatt gyakran gyűjtenek be a környezetükben élő helyiek. De mik is azok a bohóchalak, s honnan a gyakran tréfás külső?
Rendszertanuk
Az Amphiprion az állatok országába (Animalia), a gerinchúrosok törzsébe (Chordata), a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe, a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába, a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a korallsügérek (Pomacentridae) családjába tartozó nem, melybe 28 faj sorolható.
Néhány faj az Amphiprion nembe tartozók közül:
Amphiprion ocellaris (Közönséges bohóchal)
Amphiprion percula (Narancs bohóchal)
Amphiprion akallopisos (Pajkos bohóchal)
Amphiprion frenatus (Fehérsávos bohóchal)
hirdetés
Amphiprion bicinctus (Kétsávos bohóchal)
Amphiprion melanopus (Fahéjszínű bohóchal)
Amphiprion sebae (Sárgafarkú bohóchal)
Amphiprion polymnus (Nyerges bohóchal)
Amphiprion clarkii (Clark-bohóchal)
Amphiprion perideraion (Rózsa anemonahal)
Amphiprion allardi
Amphiprion ephippium
Amphiprion tricinctus
Amphiprion latezonatus
Amphiprion chrysopterus
Amphiprion sandaracinos
Amphiprion leucokranos (Ezen faj egy hibridizációja az Amphiprion chrysopterus-nak és az Amphiprion sandaracinos-nak.)
A bohóchalak elterjedése
A bohóchalak az Indiai- és a Csendes-óceán bizonyos részeinek meleg vizű korallzátonyait kedvelik, így az Indo-pacifikus régióban a legelterjedtebbek, és élnek egyes fajaik Japán partjainál is, de például a karibi térségben nem. (Megtalálhatók Tájföld, India, Ausztrália, Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek, Kína, Tajvan, Japán, Maldív-szigetek, Srí Lanka partjainál és a Vörös-tengerben.)
Amphiprion percula:
Ausztráliától Melanéziáig (Új-Britannia, Új-Guinea, Új-Hebridák, Salamon-szigetek)
hirdetés
Amphiprion perideraion:
Indiai- és Csendes-óceán (Karácsony-szigetek, Fülöp szigetek, Japán, Mikronézia, Szamoa-szigetek)
Amphiprion ocellaris:
Az Indiai- és Csendes-óceán melegebb vizeiben, Japántól Észak- Ausztráliáig (Indo-Malajziai régió)
A bohóchalakról általánosan
A bohóchalak általában zömök felépítésűek, méretük az 5 és a 15 cm között mozog, ragadozó életmódot folytatnak. Általában párban vagy kisebb csoportokban élnek. Különlegességük, hogy a nagy tengeri rózsákkal (Stoichactinidae) élnek együtt, melyek csalánozó jellegükből kifolyólag csípéssel ölik meg áldozatukat. A bohóchalak azonban egy különleges nyálkás védőrétegük segítségével immunisak a rózsa csípésével szemben.
A fiatal (még ivar éretlen) bohóchal, az első találkozáskor óvatosan, lassan közelíti meg a tengeri rózsát, ami ez által egy kicsit csípi csak meg, és ennek hatására válik a Bohóchal rezisztensé a rózsa mérgével szemben és fejlődik ki védőburkolata. Így a tengeri rózsák védelmet nyújtanak e kicsiny halaknak. Ezen életmódjukból kifolyólag rózsalakó hal néven is szokták emlegetni őket. A rózsák a halak által elhullatok, maradékokat felélik. Érdekes még, hogy a legtöbb fajuk életében egyszer képes nemet váltani.
Néhány faj jellemzése
Narancs bohóchal (Amphiprion percula)
Narancs bohóchal (Amphiprion percula)
Leírás: Teste tojásdad alakú, színe élénk narancssárga, 3 fehér színű fekete szegélyű keresztsáv díszíti. A hímek kisebbek a nőstényeknél, melyek akár 8 cm-re is megnőhetnek. Rendkívül aktív hal, anemonája nélkül is remekül elboldogul.
Elterjedés: Ausztráliától Melanéziáig (Új-Britannia, Új-Guinea, Új-Hebridák, Salamon-szigetek).
Életmód: Csapatban él, mely egy domináns párból és további 4-5 hímből áll. A csapat tagjai mindannyian egyazon anemonában élnek. Aktív ragadozó életmódot folytat.
Szaporodás: Életében egyszer képes a nemének megváltoztatására. Ikrával szaporodik, miután a nőstény lerakja ikráit, a domináns hím megtermékenyíti azokat. Megközelítőleg 7 nap alatt kelnek ki az ivadékok.
Nyerges bohóchal (Amphiprion polymnus)
Nyerges bohóchal (Amphiprion polymnus)
Leírás: Teste hengeresen zömök alakú,12-15 cm-re nő meg. Az alapszíne fekete vagy egész sötét barna, a szeme mögött és a farka tövében, valamint a teste középső részén fehér sáv található. A hímek fején elülső részén narancssárgás színezet látható. A "nyerges" jelzőt középső foltjának kétoldali szétterüléséről kapta.
Elterjedés: Az Indiai- és a Csendes-óceánban.
Életmód: Szorosan kötődik a virágállatához, szinte sosem hagyja el, hisz nélküle e kényes faj elpusztul.
Szaporodás: Ikrával.
hirdetés
Sárgafarkú bohóchal (Amphiprion sebae)
Sárgafarkú bohóchal (Amphiprion sebae)
Leírás: Teste lapítottan zömök, kifejlett állapotban 12-16 cm. Alapszíne fekete, három széles fehér sáv díszíti. A mellúszói és a szájnyílás körüli rész élénk citromsárga.
Elterjedés: Az Indiai-óceán északi része, a Maldív-szigetek, India, Thaiföld és Indonézia.
Életmód: Plankton evő.
Szaporodás: Ikrával.
Emberi vonatkozás
A bohóchal rendkívül mutatós külseje és vidám kinézete miatt régóta népszerű hala az akváriumoknak. Sajnos gyakran gyűjtik be őket, de kezd széles körben elterjedni a tenyésztésük is.
Illetve különféle mesékben is sokszor megjelennek tréfás és szimpatikus szereplőként. (pl.: Némó nyomában (Finding Nemo {2003})
2012. október