hirdetés

Biológiai szennyvíztisztítás - a növények erejével

hirdetés

Több éve működik a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti szennyvíztisztítójában egy különleges szennyvíztisztító rendszer. A füvészkertek üvegházaira emlékeztető elemeket tartalmazó "Élőgépek" technológiát magyar mérnökök fejlesztették ki, és kedvező tulajdonságai miatt nemzetközileg is egyre elismertebbé vált az elmúlt időszakban.

Növények a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti szennyvíztisztítójában

Növények a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti szennyvíztisztítójában (Fotó: Zsoldi Katalin)

hirdetés

A technológia lehetővé teszi, hogy a hagyományos szennyvíztisztítók több kellemetlen hatását - így a lakosság által gyakorta kifogásolt kellemetlen szagokat, netán zajokat - elkerülve, a hagyományos rendszereknél jellemzően olcsóbban üzemelve igen jó hatásfokkal tisztítsák a vizet az ilyen rendszerek.

Budapest első biológiai tisztítást végző műve, az 1955 és 1966 között létesült Dél-pesti Szennyvíztisztító telep még a közelmúltban is folyamatosan bővült és fejlődött - így például Magyarországon elsőként itt nyertek biogázt a szennyvízből, s fordították az így nyert energiát a telep működtetésére.

Növények a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti szennyvíztisztítójában

Fotó: Zsoldi Katalin

Mára a fejlesztéseknek köszönhetően a telep az Észak-pesti Szennyvíztisztító Teleppel együtt a budapesti szennyvíz több mint felét - 51 százalékát - képes biológiailag megtisztítani, ráadásul a dél-pesti telepről az uniós normáknál kedvezőbb paraméterekkel jellemezhető víz jut a Dunába.

hirdetés

2012 év végére készült el - mintegy 1,3 milliárd forint ráfordítással - az újdonságnak számító, magyar mérnökök által kifejlesztett "Organica® Élőgépek rendszer", amely - valamelyest leegyszerűsítve - a növényzetet hívja segítségül a szennyvíz megtisztításához. Ez már első pillantásra is megmutatkozik a füvészkertek, vagy botanikus kertek növénygyűjteményére emlékeztető üvegházakban, amelyekbe természetesen nem találomra válogatták össze a növényfajokat sem: a cél, mondhatni, az volt, hogy egy több fajból álló kisebb "ökoszisztémát", pontosabban egy azt utánzó úgynevezett mezokozmoszt alakítsanak ki.

Növények a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti szennyvíztisztítójában

Fotó: Zsoldi Katalin

Az üvegházakban élő növényzet mintegy másfél-két méter hosszú gyökérzetét egy mesterséges biotextil-gyökérrendszer egészíti ki, ezek együttesen szolgálnak a rendszerben élő megannyi faj élőhelyéül.

A rendszerben élő fajok - kezdve a mikroszkopikus méretű élőlényekkel - éppen úgy kapcsolódnak egymáshoz, akár egy valóságos ökoszisztémában, így például sajátos táplálékláncokkal is találkozhatunk az üvegházakban. A rendszer biológiai sokféleségét jól jellemzi, hogy olyan fajok is megjelenhettek benne, mint például a katica, amely egyben segít kordában tartani a kártevőket is.

hirdetés

Ezt a természeteshez nagyban hasonlító rendszert automata öntöző-, párásító és szellőztető rendszerek egészítik ki, amelyeket részben az üvegházak tetejére helyezett napelemek segítségével látják el energiával.

"Organica© Élőgépek" technológiával több országban, például Kínában és Franciaországban is találkozhatunk, igaz, ott egyelőre kisebb beruházások valósultak csak meg.

Diós Anita

2018. május