Az emlősök legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő Angliában

A legtöbb ma élő emlősök legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő a dél-angliai Dorset parti szikláiban - írta a BBC hírportálja.

A Durlstotherium newmani és a Durlstodon ensomi rekonstrukciója

A Durlstotherium newmani (bal szélen) és a Durlstodon ensomi rekonstrukciója

A cickányszerű, kihalt teremtményeket azonosító tudósok szerint ezek a legrégibb kövületek, amelyek vitathatatlanul olyan emlősök maradványai, melynek családfájához az ember is tartozik. A lelet korát 145 millió évesre becsülték.

Az ősi emlősök kicsi, szőrös állatok voltak, valószínűleg éjszakai életet éltek. Egyikük talán a föld alatt élt és rovarokat evett, a nagyobb testű növényekkel is táplálkozhatott a Portsmouthi Egyetem tudósai szerint, akik a kövületeket elemezték.

A megkövesedett fogak fejlett fogazatra vallanak, mellyel tépni, zúzni is lehetett a táplálékot.

A kis emlősök vizsgált fogai

A kis emlősök vizsgált fogai

"Igen elhasználtnak is tűnnek a fogak, ami arra utal, hogy fajukhoz képest hosszú életet éltek a gazdáik"

- mondta Steve Sweetman, a kutatók egyike.

A kövületeket Grant Smith hallgató fedezte fel, aki diplomamunkájához gyűjtögetett kőzetmintákat a Swanage közeli Durlston-öbölben, a Jurassic-part nevű világörökségi helyszínen, amikor olyan fogakra lett figyelmes, amilyeneket ilyen korú sziklákban még sosem látott.

"A Jurassic-part újra és újra meglepetésekkel szolgál nekünk. Úgy vélem, a felfedezések sora nem ért itt véget"

- tette hozzá Dave Martill professzor, a projekt vezetője.

A két felfedezett faj közül az egyik a Durlstotherium newmani nevet kapta a lelőhelyhez közeli kocsma tulajdonosáról, Charlie Newmanről, aki maga is lelkes kövületvadász.

A másik fajt Durlstodon ensominak nevezték Paul Ensom helyi paleontológusról.

Az eredményeket az Acta Paleontologica Polonica tette közzé.

Nemrég Kínában olyan kövületeket fedeztek fel, amelyek alapján a legkorábbi emlősök megjelenését még korábbra, 160 millió évvel ezelőttre tennék, ám ezt molekuláris vizsgálotok eredményei vitássá teszik. (MTI)

2017. december