Az édes élet és a csokoládé

A boldogságot nem lehet mérni se percben, se órában, se dekában, de még árban sem. Mégis vannak boldogító pillanatok, érintések, órák vagy ételek, melyek nem azért olyan vidámak, mert mosolyognak, bár egy tábla csokoládé néha olybá tűnhet, mintha hívogatva ránk sandítana, hanem azért, mert boldogsághormon termelésre sarkalja szervezetünket.

Az édes élet és a csokoládé

Mi is az a boldogsághormon? Endorfin, mely eredetileg fájdalomcsökkentésre hivatott, de a későbbiekben "szerepköre" bővült.

A boldogság kék madara

A boldogság szavakkal leírva pozitív érzelmekkel körbebástyázott mentális állapot, amely eredhet elégedettségből, szeretetből, odafigyelésből, mosolyból, simogatásból vagy még sok egyéb más intenzívebb örömszerzési tevékenységekből. Alapvető emberi érzelem, ezért szükséglete mindennapos. A boldogsághoz köthető sok egyéb biológiai, pszichológiai, kémiai, vallási, filozófiai megközelítés is. Ezek mind a boldogságot próbálják meghatározni egy definíció keretében kisebb-nagyobb sikerrel, mert ahány ember annyi vélekedés. Maga a boldogság nem egy valódi állapot, ami van, és úgy marad. Ez inkább egy folyamat, amit ki kell alakítani, "fészket kell építeni" számára és gondozni kell. Ha ügyetlenül bánunk vele hamar visszaeshetünk a szürke boldogtalanságba. Elérni a tökéletes boldogságot talán nem is lehet, de ha célunk a boldogság, olyan közel érhetünk ehhez, amilyen közel csak lehet. A lényeg, hogy legyen cél és akarat.

Van, aki tudományos alapokra helyezi a boldogságot, s van, aki filozófiának vagy életminőségnek tekinti, esetleg sikerességének tulajdonítja, tehát a boldogság mindenkinek egyedi és utánozhatatlan.

Néhány boldogító étel, ital

Vegyük előre a csokoládét, mint e tárgykör legismertebb szereplőjét. Hamar és gyorsan endorfin termelésre buzdítja a testet, bár hatása nem hosszú távú. A kakaóra, ami a csokoládéáruk egyik fő nyersanyaga, sajnos rá is lehet szokni, így, bár persze jó dolog, fontos a mértékletesség, nem beszélve a magas kalória és cukortartalmukról.

Következő alanyunk a vörösbor, ami szintén ilyen hatással bír. Az alkohol is endorfint szabadít fel, azonban itt is mértéket kell tartani. Alkalomszerűen egy-egy pohár bor hozzájárul az egészséghez, de túlzott fogyasztása alkoholizmushoz vezethet.

Tejföl, kefir, joghurt, vagyis az élőflórát tartalmazó tejtermékek szintén felettébb hatékonyak, ha teltségérzetünkről vagy boldogságérzetünkről van szó, olyannyira, hogy mindössze pár kortynyi kefir még a csoki iránti vágyainkat is jól csillapíthatja.

A sütemények és az élesztős, cukros ételek is ide sorolhatóak. Ezek ráadásul két részről is hatnak, mert bennük nem csupán a cukor, de az élesztő is endorfintermelő és ezért oly nagy barátunk a cukrászda, ha éppen lehangoltak vagyunk.

Chili paprika. Bitang erős és azonnal hat fogyasztása után. Bár kinek mihez van ízlése.

Néhány boldogító tevékenység

Vonatkoztassunk el most az előzőektől és nézzük, milyen tevékenységek vagy világi apróságok boldogíthatnak minket endorfintengerben úsztatva.

A mozgás itt is dobogós helyet élvez, mint sok más kategóriában az egészséggel kapcsolatban. A hosszú távú kimerítő sportok több és hosszabbtávú endorfin termelést okoznak,de a rövidebb edzések is már boldogíthatnak e-képpen, no és persze pluszba az elégedettség érzet, hogy tettünk valamit az egészségünkért. Azért hatásosabb a hosszabbtávú sport, mert amikor a test a végkimerülés határára sodródik, az endorfintermelődés sokszorosára fokozódik, hogy enyhítse a fájdalmat és kitolja a tűréshatárt.

Nap, Nap és még több Nap! Használjuk ki időjárásunk időnkénti napsütésben gazdag mivoltát. Séta a szabadban, lustálkodás a füvön, tóparton, horgászat és még sok egyéb kellemes tevékenység, ami boldogsághormonokat eredményez. Persze itt meg kell említeni a megfelelő időt és esetleges leégés elleni védelmet. Legjobb a délelőtti, vagy a már későbbi, délutáni órák napsugarait meglovagolni.

A félelem is endorfint termel... A horrorfilmek kedvelői lehet, épp e tényből fakadóan vállalkoznak az ilyen irányú filmek megtekintésére. Az endorfin termelés itt természetesen a feszültségcsökkentésre irányul.

Aztán itt az élet egyik minden bizonnyal legkellemesebb és legélvezetesebb része, vagyis az orgazmus, amely lényegében szintén nem más, mit egy boldogsághormon gyár. De sokszor nem is szükséges a kiteljesedésig eljutni, hogy boldognak érezzük magunkat, hiszen sok esetben már a simogatás, puszik, csókok is elegendőek a hatás kiváltásához. A lényeg tehát a szeretet érzése. Persze, ha mindez összeadódik és eljutunk az orgazmusig, ami egyrészt a legkiválóbb stressz levezető, másrészt felhőtlen boldogságot okoz, az már maga a tökéletes mámor!

Miért egyből a csokoládé?

Megszokás, mindenki ezt eszi, ezt hallja, mert olyan édes. Valószínűleg ilyen válaszokat kapnánk.

Tények és tévhitek szállhatnának itt harcba, mert tény, hogy magas a kalóriatartalma, így elhízáshoz vezethet, de csak mértéktelen fogyasztás esetében és vegyük például az étcsokoládét, ugye az már nem is olyan cukros. További tévhit például, hogy emésztési gondokat okozhat a csoki. Ezen állítás csak oly formában állja meg a helyét, ha túl sok kerül belőle elfogyasztásra, DE mivel csupán egy órát tölt a gyomorban, nem számít nehezen emészthetőnek...

Mindezzel szemben nézzünk egy jótékony tényt: olyan anyagokat is tartalmaz a csoki, ami védi a szív és érrendszert, ugyanis a tannin nevű anyag egy aktív antioxidáns, mely védelmet nyújt a szabadgyökök ellen és bizony ezen anyagból a valódi csokoládék sokat tartalmaznak. További jótékony hatású anyagok a csokiban a réz, az E-vitamin és a béta-karotin, sőt a magas kakaótartalmú csokoládék még koleszterin-csökkentő hatással is bírnak!

Szóval kerek csoki, lapos csoki, kis csoki, nagy csoki, ahogy Gombóc Artúr mondta, minőségi és megfelelő mennyiségi fogyasztás esetében megállja a helyét étlapunkon. Az édes élet bizony sokrétű, mind étkezési, pszichés, mind sok más szempontból, de ne higgyük szövevényes rejtélynek, hisz valójában nem is az. A boldogság kék madara mindannyiunk szívében rejtezik...

2013. január