Április 22.: A Föld napja

A Föld napján megemlékezünk arról, hogy a természeti erőforrások és a minket körülvevő ökoszisztéma milyen fontosak is a létezésünkhöz, és egyben ilyenkor alkalom nyílik arra is, hogy tudatosítsunk magunkban, milyen veszélyek fenyegetik a bolygót, illetve mit lehetne tenni ez ellen. A jeles napon világszerte tartanak figyelemfelkeltő akciókat, illetve az iskolákban, óvodákban is továbbadják a következő generáció számára, hogy miért is rendkívül fontos a környezetünk védelme.

Április 22 - A Föld napja

A Föld napjának története

A Föld napjának kezdete egy Denis Hayes nevű amerikai egyetemi hallgató nevéhez kötődik, aki 1970. április 22-én a Föld védelmében indított mozgalmat. Már az első időszakban is közel 25 millió amerikai támogatót maga mögött tudhatott a kezdeményezés, és többen azok közül az egyetemisták közül, akik elsőként Denis Hayes mozgalma mögé álltak, később az alternatív energiaforrások világszerte ismert és elismert szakértői lettek.

Később aztán több országban is megemlékeztek a Föld napjáról, így az egy nemzetközi mozgalommá nőtte ki magát, a magánszemélyek és szakértők mellett pedig már több szervezet is részt vett a Föld napjának népszerűsítésében. Magyarországon 1990-ben alakult meg a Föld napja alapítvány, innentől fogva ünnepeljük a jeles napot is hazánkban.

Jelenleg a világ legtöbb országában különböző rendezvényekkel, akciókkal kísérve emlékeznek meg az emberek a Föld napjáról éppen azon a napon, amikor Denis Hayes útnak indította a mozgalmat.

Az ember és környezete

Az ember szerves része a természetes környezetének, az ökoszisztémák részét képezi. Egyaránt hatással vagyunk - nem ritkán sajnos kedvezőtlen módon - a minket körülvevő ökoszisztémákra, de ugyanígy befolyásolják, sőt, meghatározzák a mi életünket is a körülöttünk lévő ökoszisztémák.

Április 22 - A Föld napja

Ezek egészsége érdemben befolyásolja a legalapvetőbb életfeltételeinktől kezdődően az olyan apróságoknak tűnő tényezőket is, mint amilyen a hangulatunk, vagy éppen a kikapcsolódási lehetőségeink.

Az úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatások olyan javak és szolgáltatások, amelyeket életünk során a természettől, a minket körülvevő ökoszisztémák révén közvetlenül vagy közvetve felhasználunk.

Négyféle ökoszisztéma szolgáltatást különböztetünk meg:

- Ellátó szolgáltatások, amilyen például a természetből nyert élelmiszer, üzemanyag, illetve bármilyen más erőforrás, és a természetből nyert orvosságok is.

- Szabályozó szolgáltatások, például a vizet befolyásoló ökológiai folyamatok, vagy éppen a mezőgazdaságban is alapvető fontosságú beporzás, illetve az éghajlatot szabályozó folyamatok.

- Fenntartó szolgáltatások, így a talajképződés, a tápanyagkörforgás, vagy éppen a vízszabályozás, és a tápláléklánc alapját is képező fotoszintézis.

- Kulturális szolgáltatások, például a természet által nyújtott kikapcsolódási lehetőség, vagy a természet esztétikai, spirituális jelentősége.

A fenti ökoszisztéma-szolgáltatások többségéről már elsőre is látszik, hogy az életünk alapvető feltételét jelenti, vagy nagy mértékben befolyásolja a jólétünket.

Érdemes lehet ugyanakkor belegondolni abba, hogy a legalapvetőbb szükségeinken felül a természettől olyan "apróságok" révén is jelentős haszonhoz juthatunk, amelyek talán fel sem tűnnek a mindennapjaink során.

Április 22 - A Föld napja

Jó példa lehet erre, hogy egy kutatás szerint már önmagában a madarak közelsége a lakókörnyezetben érdemben befolyásolta az emberek mentális egészségét. A kutatók azt figyelték meg, hogy a depresszió és a szorongás tünetei ritkábban fordultak elő az olyan emberek esetében, akik lakókörnyezetében sok bokor, fa, és ezzel együtt sok madár volt. Emellett a stressz szintje is alacsonyabb volt az ő esetükben. Noha valószínűleg hosszasan lehetne folytatni a sort arról, hogy hogyan hat mindennapjainkra a körülöttünk lévő természet, a madarak közelségének ez az önmagában talán apró, de figyelemre méltó hatása különösen is érdekes lehet napjainkban, amikor Magyarországon a depresszió a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka, és amikor Nagy-Britanniában egy felmérés szerint már az általános iskolás korú gyermekek között is sokan szoronganak és szorulnak pszichológiai segítségre.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon hogyan hat az emberi társadalom a környezetében lévő ökoszisztémára. Elsőre sokaknak talán inkább a negatív hatások juthatnak eszébe, ugyanakkor az emberek jelenléte már évezredek óta formálta a környezetüket, akár kifejezetten "pozitív" módon is.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az Amazonas-medence esőerdejét meglepő mértékben alakította az emberi tevékenység - hiába tűnik ez az erdőség egy ősi és érintetlen vadonnak. A termesztett növények több helyen is nagyobb számban fordultak elő az egyikori őslakos településeken és környékükön, mint az erdő más részein, vagyis az őslakosok bizonyos növények terjesztésében lényegében aktív szerepet játszottak.

Április 22 - A Föld napja

Az előbbi ugyan "semleges" hatás, egy korábbi kutatás során viszont megfigyeltek olyan esetet is, hogy az emberi tevékenység kifejezetten "felvirágoztatott" egy-egy erdőt. A kanadai őslakosok a kutatás szerint nagy mennyiségben ettek kagylót, de azt nem a vízparton fogyasztották el, hanem távolabb vitték, majd a kagylók héját eldobálták. Ennek hatására növelték a mérsékelt égövi esőerdők produktivitását a régióban.

Jelenleg az emberi társadalom ugyanakkor több faj fennmaradását és akár ökoszisztémák működését is veszélybe sodorja.

Hogyan veszélyeztetjük a természetet?

Az emberi tevékenység számtalan módon veszélyeztetheti az ökoszisztémákat és az egyes fajokat is.

A mezőgazdasági tevékenység hatására fajok élőhelyei, táplálékforrásai szűnhetnek meg, ami a legapróbb élőlényektől - például a méhektől - kezdve a sokkal szembetűnőbb, nagyobb testű állatokig számtalan fajt érinthet. Magyarországon például sok helyen, ahol korábban lépten-nyomon mezei nyulakba botlottunk, gyakran már csak elvétve látunk egyet-egyet.

Április 22 - A Föld napja

Az állattenyésztés az erdőirtásokkal is összefügghet, ennek a "jelenségnek" azonban számtalan más forrása is lehet, például a pálmaolaj-előállítás, vagy az erdők faanyag célú kitermelése. Évente a világon mintegy 15 milliárd fát vágnak ki a gyakran számos faj számára kulcsfontosságú élőhelyet jelentő erdőkben is.

A környezetszennyezés és annak számtalan formája is nagy veszélyt jelent nem csak a minket körülvevő természetre, de gyakran akár közvetlenül ránk is - így például a világon a fiatal gyerekek haláláért az esetek negyedében a szennyeződés tehető felelőssé.

Az óceánokban lebomló, vagy eleve apró szemcsékben oda kerülő műanyagok például az emberi szervezetbe is bekerülhetnek a tengerekből származó élelmiszereken keresztül, egyelőre nem ismert ezek hatása az emberi egészségre. A vizek szennyezése is számtalan embert és az ökoszisztémákat is súlyosan érinti.

A levegő szennyezettsége éppenséggel az egyik olyan tényező, ami már most, teljesen közvetlenül és a fejlett országokban is befolyásolja az emberek életét is. Egy tanulmány szerint például Afrikában a levegőszennyezés halálosabb, mint a szennyezett ivóvíz, vagy az alultápláltság. Egy friss kutatás során pedig azt figyelték meg, hogy a légszennyezettség hatására a "jó koleszterin" szintje is csökkenhet az úgynevezett "rossz koleszterin" javára, de szintén meglepő lehet, hogy a szennyezett levegő kedvezhet a rezisztens baktériumok terjedésének is.

Április 22 - A Föld napja

Újabb problémát jelent az emberi tevékenység által felgyorsított globális klímaváltozás, amelynek hatásai lényegében beláthatatlanok az ökoszisztémákra, többek között a betegségek terjedését, a tengerszint emelkedését és az óceáni jég olvadását, több helyen extrém időjárást, illetve akár vízhiányt is érinthetik ezek a hatások. Utóbbira példa lehet Bolívia, ahol a népes főváros lakói az ivóvíz-ellátáshoz elsősorban a környező gleccserekre hagyatkoznak, ám már az elmúlt hónapokban is rendkívüli állapotot kellett kihirdetni, miután az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya sújtotta az országot. A klímaváltozás az egyes fajokra is gyászos hatással lehet, így például a kétéltűeket már most látható, hogy rendkívül érzékenyen érintheti a szokatlanul gyors klímaváltozás.

Mit tehetünk mi a környezetünkért?

A legtöbbször nem kell magunkat igazán nagy áldozatokra rászánnunk, a tudatos vásárlás, az újrahasznosítás és a pazarlás megfékezése például egyaránt fontos lépések lehetnek.

Április 22 - A Föld napja

Utóbbi alatt ne csak az égve hagyott villanyt vagy a csöpögő csapot értsük, de éppen így a környezetet nagyban terhelő élelmiszer-pazarlást is. A mezőgazdaság nem csak az egyik legjelentősebb károsanyag-kibocsátó, de ahhoz, hogy az élelmiszereinket megtermeljük, igen nagy terület "elfoglalására" is szükség van. Jelenleg a világon egy kutatás szerint a megtermelt élelmiszer ötöde megy kárba a túlfogyasztás és pazarlás miatt.

Ugyanígy pazarlás lehet, ha a megunt használati tárgyainkat kidobjuk, és inkább újat veszünk helyettük, vagy olyasmit cserélünk újra, amit még meg lehetne javítani.

Szintén környezetbarát választás, hogy lehetőség esetén autó helyet kerékpárral (ez egyébként nekünk is jót tesz, hiszen a rák és a szívbetegségek kockázata is csökkenhet, ha kerékpárral indulunk munkába), gyalogosan vagy közösségi járművekkel közlekedjünk, vagy, ha mindenképpen szükség van az autóra, akkor az is sokat segíthet, ha többen összefognak, és egy autót használva jutnak el az úti céljukhoz. Ez adott esetben még olcsóbb is lehet, de gyakran kétségtelenül nehéz megszervezni.

A vásárlások alkalmával lehetőleg ne kérjünk újabb nejlonzacskót, de nyugodtan csomagolhatunk magunknak csapvizet is az edzéshez, munkába vagy más utakra ahelyett, hogy drágábban a környezetet terhelő palackozott ásványvizet szereznénk be.

Április 22 - A Föld napja

Egyes szakértők szerint a húsfogyasztás csökkentése is fontos lépés lehet ahhoz, hogy az igen nagy vízigényű és sok károsanyag kibocsátásával járó állattenyésztés okozta károk enyhüljenek. Az sem mindegy, hogy milyen húst eszünk, a marhánál például a baromfi jelentősen környezetbarátabb megoldást jelenthet, és noha Európában és az Egyesült Államokban sokak számára elképzelhetetlen, hogy ilyesmit egyenek, de a rovarok számítanak a környezet szempontjából az egyik legkíméletesebb állati fehérjeforrásnak. A rovarok tápértéke sem utolsó: kutatók szerint ugyanis olyan sok tápanyag található ezekben a kis állatokban, hogy éppenséggel helyettesíthetnék a hagyományosan fogyasztott húsokat. (Talán már közelebb is került a megoldás arra, hogy hogyan vehetjük rá magunkat a rovarevésre; nemrég rovarokból álló étel-alapanyagot fejlesztett ki egy finn kutatóközpont.)

Programok

Ahogyan minden évben, úgy idén is kísérik különböző szervezett, vagy akár spontán programok is a Föld napját. A Föld Napja Alapítvány honlapján számtalan érdekes programlehetőségről tájékozódhatunk, ezek közül az egyik legnevezetesebb talán a több országban is megrendezett "March for Science - Séta a Tudományért" esemény, de az önkénteskedésre kapható és a világunk szépségére, és az azt veszélyeztető tényezőkre kíváncsi felfedezők is találhatnak maguknak megfelelő programot.

Diós Anita

2017. április