Amerikai bölények a somogyi dombokon

Meglehetősen különleges hobbijának hódol Kaposmérőben Gelencsér László íjkészítő, aki 2004-óta Amerikai bölények tenyésztésébe kezdett. Az eleinte Németországból hozott, 1 bikából és 3 tehénből álló csordája napjainkra több mint egy tucat állatra duzzadt, s így olykor még bölénytorra is sor kerül birtokán.

Amerikai bölények a somogyi dombokon

Amerikai bölény

Gelencsér László 2002-ben, íjkészítői tevékenysége kapcsán került elsőként kapcsolatba a bölénytartással, egy németországi ügyfeléhez tett látogatása során, akinek a maga által készített indiáníjait értékesítette. Mivel az indián kultúra ismerete és szeretete nem állt tőle messze, azonnal beleszeretett az állatokba, melyek közül az első példányokat 2004-ben hozta magyarországi birtokára.

Sétálgató bölények

Azóta állománya, melynek rangidős bikája Samu, szépen gyarapodik, így, nagyjából évente egyszer, jobbára saját célú vágásra is sort kerít. Elmondása szerint a bölényhús, amellett, hogy ízletes, rendkívül egészséges is, koleszterinszintje nagyon alacsony (a csirkéjével közel azonos, akárcsak kalóriaszintje), ugyanakkor vastartalma 50%-al magasabb, mint az egyéb más állatoké és omega-3 zsírsavakat is fokozott koncentrációban tartalmaz.

Az amerikai bölényekről

Az Amerikai bölény (Bison bison) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába, a tulkok (Bovini) nemzetségébe tartozó faj. A bölényeknek több alfaja ismeretes, ám lényegében mindegyikük egyazon bölénypopuláció, különféle térségekben meghonosodott változatai, például az Amerikai bölények ősei a kelet-ázsiai populációkból, az eddigi utolsó jégkorszak idején szárazra kerülő Bering-szoroson keresztül vándoroltak át és honosodtak meg Amerikába.

Samu, a rangidős bölény bika

Samu, a rangidős bölény bika

Érdekesség, hogy a bölény legközelebbi rokona a szarvasmarha, így tud vele életképes utódot nemzeni, azonban az ilyen hibridek már általában sterilek. A bölény tehenek a 300-500, míg a bikák az 500-900 kilogrammot is elérhetik. Átlagos életkoruk közel 20-25 év, de fogságban az ennél magasabb kort is megélhetik. Életmódjukat tekintve kérődző állatok, melyek naphosszat legelnek, s nem ritka, hogy a sötétedés beállta után is aktívak maradnak, főleg holdfényes éjszakákon.

Az Amerikai bölények egykoron hatalmas csordákban vándoroltak Észak-Amerikában, s számuk elérte a 60 milliót. A "civilizált" fehér telepesek megjelenése pecsételte meg a hatalmas, kérődző állatok sorsát, melyeket 1830-tól kezdődően főként azért irtottak (olyannyira, hogy az 1910-es évekre már csak párszáz példány maradt belőlük!), hogy meggyengítsék, s így rezervátumba kényszerítsék a prérin élő indiánokat, akik a bölényeik pusztulásával, ezrével haltak éhen.

Lemészárolt Amerikai bölények koponyái halomra szórva

Lemészárolt Amerikai bölények koponyái halomra szórva...

Az indiánok a bölény minden részét hasznosították: húsát fogyasztották, bőréből ruhákat, takarókat készítettek, vagy éppen sátraikat kikészített bőrével fedték, a beleikből zsinórokat gyártottak, a csontjaikból különböző ütő, vágó és más egyéb eszközöket faragtak, az inaikkal íjaikat erősítették, illetőleg, gyakran kötelet fontak belőlük, a szőrüket bőrzsákokba tömködve pedig párnákat és más egyéb melegítőket készítettek.

Érdekesség, hogy még húgyhólyagjukat is felhasználták, melyből tarisznyát csináltak, vérükkel és epéjükkel pedig testüket festették.

Fehér bölény, a Lakoták szent állata

Fehér bölény, a Lakoták szent állata

A fehér bölény a Lakoták körében szent állatnak számított. Ősi legendáik szerint Fehér Bölény Borjú Nő adta a Szent Pipát nekik, ígéretet téve, hogy a bőség oly soká tart majd, ameddig ők imádkoznak a Nagy Szellemhez és tisztelik a természetet valamint annak minden élő teremtményét.

A bölények tartásáról

A bölény tartásához, mivel vadállatnak számít, bizonyos, a megfelelő tartási körülmények biztosításához kötött engedélyek szükségesek, melyek az aktuális megyei állategészségügyi hatóságtól, illetőleg a Földművelésügyi Minisztériumtól szerezhetők be. Alapvető követelmény a minimum 2 méter magas vadhálóval bekerítet, megfelelően nagyméretű, legeltetésre alkalmas terület. Mindezen felül, mivel jobb híján nálunk marhafélének minősül, kötelező számukra a fülbe helyezett azonosító, illetőleg az évenkénti vérvétel (állatorvosi kontroll), melynek megvalósítása szelidítetlenségükből fakadóan igencsak nehézkes, hisz nem könnyű feladat befogni őket.

Ezek az állatok annak ellenére, hogy a gazdájuk, a kerítésen keresztül a kezéből, időnként kedvencükkel, almával eteti őket, attól még meglehetősen vadállatként viselkednek, így nem nagyon lehet (nem ajánlatos) ennél közvetlenebb kontaktusba kerülni velük, simogatni őket. Annál is inkább igaz ez, mivel, bár ilyenkor többségük menekülőre fogja, a bikák támadólag is felléphetnek, márpedig, ha megindul egy 800-900 kilós állat, abból nem sok jó származhat.

Ha valaki szeretne ezekkel a nagyon hálás állatokkal foglalkozni, akkor szinte egész Európából könnyen beszerezhetőek az első tenyészállatok, többek között Gelencsér Lászlótól Kaposmérőben is, aki szintén ad el élő állatokat, melyeknek ára, példánytól függően, pár százezer forinttól akár az 1-2 millióig is terjedhet. A bikákat célszerű más tenyészetből vásárolni, mint a teheneket, elkerülvén a belterjességet.

A bölény 9 hónapnyi vemhesség után hozza világra borját, így évente csak egyet tud elleni. Gelencsér úr elmondása szerint nagyon ritkán adódik náluk probléma.

Bölény borjával

Bölény a borjával

Bölény borjú

Bölény borjú

Előfordult már farfekvéses eset, amikor is az anyaállat, jó fél, vagy egy napnyi vajúdás után teljesen kimerült, s ekkor már hagyta a gazdának, hogy világra segítse a kisbölényt, tehát, bár nem egyszerűen, de kezelhetőek az ilyen esetek is.

Bölény kicsinyével

Bölény a kicsinyével

Ikerterhesség nagyon ritkán történik, s eddig hazánk jelenlegi (csekély) állományában erre még nem is volt példa.

Gelencsér László bölényetetés közben

Gelencsér László, bölényetetés közben

Élelmezésüket tekintve nem kívánnak különösebb gondoskodást, hisz legelő, kérődző állatként fő táplálékuk a fű, illetőleg télen a széna, de ezen kívül szinte semmi mást nem kapnak, hisz természetes körülmények között is a szálas takarmányra vannak beállva. Intenzív tartásmódban nevelt bölényeknél előfordul ugyan, hogy gabonával etetik őket a gyorsabb hízás kedvéért, azonban ez nem tesz jót nekik, hamar megbetegszenek tőle, s e telepeken sajnos nem is élnek túl sokáig e nemes állatok. Nem is beszélve arról, hogy a természetes tartásmód mellett húsuk is tápanyagdúsabb és vegyszermentes marad.

Táplálkozó Amerikai bölények

Táplálkozó Amerikai bölények

Gelencsér úr birtokán még pétisót (műtrágyát) sem használ a szakaszolt legeltetés során, hanem csak a bölények saját trágyáját boronálja bele a talajba, melytől aztán annál dúsabban burjánzik a növényzet a területen.

Érdekesség, hogy, gazdájuk megfigyelései szerint, időnként, pusztán jókedvükből, hirtelen futásnak ered az egész csorda, s ilyenkor játékosan, mintha csak "megkergültek volna", hatalmasakat vágtáznak a dombok között.

Hogyan kóstolhatunk bölényhúst?

A magyar hivatali bürokrácián átverekedve magát Gelencsér úr napjainkra már eljutott odáig, hogy a vágást követően, húsfeldolgozóban feldolgoztatott és vákuumcsomagolt bölényhúst, kistermelőként, 15 napig friss húsként értékesíthet, azt követően fagyasztva azonban már nem, tehát, ha valaki szeretne kóstolni bölényből készült különlegességeket, érdemes előtte konzultálnia Gelencsér úrral a vágás időpontja felől, hogy lehetősége nyíljon rá. (Honlap és elérhetőség: http://www.gl-bow.hu/?q=node/6)

Bölény steak

Bölény steak

A tapasztalatok szerint steak-je páratlan, íze nagyon hasonlatos a marháéra, valamint pörköltje is isteni, de természetesen ezeken kívül is sokféle bölény recept létezik. Lászlóék például még szalámit is készítenek belőle, melynek alapja sertéshús és ehhez hozzáadott 20-30% bölényhúst tartalmaz, a bölény szalámi tehát hasonlóan készül, mint a szarvas szalámi és rendkívül ízletes csemege.

Magyar bölények

Bölények (Európai bölény - Bison bonasus) egykor a történelmi Magyarország lombhullató erdeiben, illetve rétein is éltek, így vadászatuk még Mátyás király idejében is teljesen átlagos dolognak számított. Míg nyaranta többnyire füvet legeltek, télen fák rügyeivel, mohával és "varjusáté"-val (azaz varjúsással) is beérték. Számuk, akárcsak Európa szerte, úgy hazánkban is egyre inkább megfogyatkozott élőhelyük eltűnése és időszaki túlzó vadászatuk miatt. Az utolsó ismert, magyar, vadon élő példányt Erdélyben, a borgói Pláj magaslaton (mely ekkor a Bethlen grófok birtoka volt), 1762. október 8-án, egy vadászat során ejtették el. Az elbeszélés szerint egy jól megtermett, 10-12 éves tehén lehetett, mely "öt mázsát és 42 fontot nyomott". Más források szerint még 1815-ben, Udvarszékhelyen is ejtettek el bölényt. Az utolsó, eleinte vadon élő, majd fogságba került magyar bölény (bika), Miksa, 1809-ben pusztult el a schönbrunni állatkertben.

Régi kép egy magyar bölényről

Régi kép egy magyar bölényről

Megjegyzendő, hogy napjainkra számos Európai országban próbálják (többnyire nehezen, de eredményesen) visszatelepíteni e nemes vadat, többek között Romániába is. Bár Magyarországon jelenleg még nincsenek ilyen törekvések, Samu és csordája büszke és szépséges mementója (amerikai változat lévén "utolsó mohikánja") eme egykor hazánkban is népes populációval bíró királyi vadnak.

Köszönet Gelencsér Lászlónak és Varga Krisztiánnak a riportért és a felhasznált anyagokért.

2014. február