Amatőrcsillagászok lehetőségei

Napjainkban a távcsövek már nemcsak a gazdag nemesek kiváltásága. Bárki vehet magának sajátot, és kedvére nézegetheti vele az eget. De vajon mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy milyet érdemes venni, mit kezdhetünk vele és mit tehet az, aki nem akar éjszakákon át ülni egy sámlin a pusztában, de mégis nagyon érdekli a csillagászat szépsége.

Amatőrcsillagászok lehetőségei

A távcsővásárlás első szabálya, hogy pontosan tudni kell, hogy mire akarjuk használni az eszközt, és hogy hol? Minél nagyobb egy távcső, annál halványabb dolgokat is láthatunk vele elméletileg, de ehhez nagy gyakorlat is szükséges. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a leghalványabb dolgokat a városokból nem is lehet látni, még távcsővel sem, így ezeket a nagy műszereket valahogy szállítani is kell, mellesleg a mérettel az ára is nő az eszköznek. A további ismeretekhez elengedhetetlen pár alapfogalom megismerése. Először is tisztázni kell, hogy 2 fő típusa van a távcsöveknek: lencsés, és tükrös.

Amatőrcsillagászok lehetőségei

A lencsés távcsövekben a szemüvegeknél ismert lencsékhez hasonló lencsék vannak az eszközben, míg a tükrös távcsövekben tükör van elhelyezve. Az, hogy milyen alakúak ezek az optikai elemek, a távcső optikai típusától függ. Itt beszélünk, Kepler-féle, Newton-féle, Cassegrin-féle és még jó-pár egyéb szerelésről, például a Newton távcsőnél (tükrös távcső) a távcső oldalán kell belenézni, míg a Cassegrain tükrös távcsőnél a végén. Az, hogy milyet vesz az ember, lényegében mindegy, mert mindegyiknek megvan a maga előnye, hátránya. A hibáikra azonban most nem is érdemes kitérni, viszont a távcsövek további fontos paramétereire érdemes.

A távcső átmérője (tükrös távcsőnél ez a főtükör méretét, lencsés távcsőnél az objektívlencse méretét jelenti) szabja meg, hogy mennyi fényt képes a teleszkóp begyűjteni, azaz mennyire halvány objektumokat tud észrevenni, valamint, hogy milyen közeli két különböző pontot tud megkülönböztetni, azaz mekkora a felbontóképessége az eszköznek. A távcső felbontását úgy nézhetjük meg, tehát azt, hogy mennyire közeli objektumokat tud megkülönböztetni az eszköz (itt szögtávolságról van szó), hogy elosztjuk a 12-t az átmérővel, melyet most centiméterben nézünk, vagyis egy 12 cm-es főtükrű távcsőnél ez a szögtávolság 1 ívmásodperc. Másik fontos tulajdonság a fókusztávolság, azaz, hogy a fény milyen hosszú utat kell megtegyen a távcsőbe történő belépéstől kezdődően, míg a szemünkbe jut. Minél nagyobb ez a távolság az átmérőhöz képest, annál nagyobb lesz a fényerő.

Ezután a nagyítást kell megnézni, de ez többféle lehet. Mivel nagyítani nem a távcső nagyít, hanem a ráhelyezett okulár, a nagyítást úgy lehet kiszámolni, hogy a távcső fókusztávolságát elosztjuk az okulár fókusztávolságával. Itt fontos megvizsgálni, hogy meddig érdemes egy távcsővel nagyítani, mivel ahogy már említést nyert, egy bizonyos szintig tud csak felbontani a teleszkóp. Mivel a szemünk 1 ívperces felbontóképességgel rendelkezik (ez 60 ívmásodperc), ezért a hasznos nagyítást úgy számolhatjuk ki, hogy megszorozzuk 5-tel a távcső felbontóképességét, azaz a példában említett 12 cm-es távcsőnél ez azt jelenti, hogy már 60-szoros nagyítással elértük a maximális részletgazdagságot. Az ennél nagyobb nagyítás új információt nem mutat meg a szemünknek, csak az alakzatok lesznek nagyobbak, de ezt is maximum 2-3-szor nagyobbra érdemes csak növelni, mert e-fölött már zavaró lehet a pixelesedés. A hipermarketekben kapható, műanyaglencsés távcsövekre hiába van ráírva a 200-szoros nagyítás, mivel a távcső bőven nem tud ennyire felbontani, sőt jó, ha a hasznos nagyítás eléri a 30-at.

Most nézzünk néhány gyakorlati példát. Aki csak a Holdat és a Naprendszer bolygóit akarja nézni, annak akár már egy pár centis távcső, akár egy binokulár is megteszi, melynek néhány tízezer forint az ára. Akit a különböző ?ködök? is érdekelnek, annak mindenképp a pusztában kell észlelnie, és a távcsövéhez ajánlott, hogy legyen egy jól működő elektronika rendszer és neki már szükséges lehet a 15-20 milliméteres átmérő is. (15 centiméteres átmérővel, 8 magnitúdós objektumokat lehet meglátni, 30 cm-es eszközzel, már több mint 9 magnitúdó a határfényesség. Az Androméda galaxis, amelyik a legfényesebb a Tejút után, 3,44 magnitúdós.) Az ilyen eszközök ára viszont már a százezres nagyságrendbe esik.

Amatőrcsillagászok lehetőségei

Szaturnusz bolygó, Forrás: A Világműködése; Androméda Galaxis, Forrás: Wikipédia

És most pár mondatban arról, hogy, ha valakinek nincs távcsöve, miként ismerkedhet meg a világűrrel. Először is az országban több helyen, például Budapesten, vagy Kecskeméten is működik planetárium, ahol látványos előadásokkal várják a látogatókat, valamint van számos bemutató obszervatórium is az országban, ahol az emberek távcsőbe is nézhetnek, ilyen például a Polaris-csillagvizsgáló Budapesten.

Bővebb információért érdemes elolvasni a Távcső világa című könyvet Kulin Györgytől, vagy meglátogatni az amatőrcsillagász portálokat, mint például a Magyar Csillagászati Egyesület, vagy a Polaris Csillagvizsgáló honlapja.

2013. január