Acasti időszak

Az Acasti a Neohadeikum első időszaka (bár nem hivatalosan), mely 4100 - 4000 millió évvel ezelőttig tartott. Az Acasti időszak alatt keletkezett az első, és egyben a legidősebb kőzet, a Gneisz, valamint szintén ekkor kezdett újra megszaporodni a Földet érő meteoritok és üstökösök becsapódása is, mely események gyakorlatilag előfutárai voltak a Kései Nagy Bombázási Időszaknak.

Acasti időszak

Az Acasti időszakban a legjelentősebb földtörténeti esemény, ami lezajlott, az első metamorf kőzet, azaz a Gneisz képződése

Az Acasti időszak minden bizonnyal legjelentősebb földtörténeti eseménye a Gneisz képződése, mely így a legősibb eddig ismert metamorf kőzet. A Gneisz katametamorfózis (paragneisz) üledékes, vagy magmás (ortogneisz) eredetű kőzet.

A metamorfózis során a Gránit alakul végső soron Gneiszé. A legősibb ismert, épen megmaradt Gneisz az Acasta gneisz, melyről ezen időszak is a nevét kapta. Ezt a réteget Kanada északnyugati részén, az Acasta folyó mellett fedezték fel, közel a sarkvidékhez, korát pedig a benne előforduló cirkonkristályok ólom- és uránizotópjainak arányából 4031 millió évre becsülik.

Az Acastiban emellett a Kanadai időszakban megkezdődött kratonizáció is folytatódott, bár az arhai kratonok (ősmasszívumok, a mai kontinensek ősi magjai) mérete még mindig csupán néhány százaléka volt a mai kontinensekének.

Az Acasti végéhez közeledve mind gyakoribbá váltak a meteor becsapódások is (amit a Hold azonos korú becsapódási krátereiből tudunk), melyek hatására a föld légkörébe egyre nagyobb mennyiségű vízgőz és szén-dioxid jutott az égi jövevények által, s így a Föld felszíni hőmérséklete is újra emelkedni kezdett (bár ekkor még nem jelentős mértékben) az üvegházhatás erősödése következtében.

2014. augusztus