A szmog súlyos hatásai, és amit ellene tehetünk
Manapság a nagyobb városokban szinte elkerülhetetlen időnként a magas szmog koncentrációjú, kellemetlen szagú levegő. Ez akkor alakul ki, ha bizonyos időjárási jelenségek, mint a köd, nem engedik a város levegőjét kitisztulni, s ennek hatására megreked az alsó két-három méteren az autók illetve szilárd tüzelőanyagok által keletkezett por.
Szmog Budapesten
Ez a levegő azért veszélyes, mert 10 mikrométernél is kisebb szemcséjű szilárd részecskékkel telített, ami bejutva a tüdőbe könnyen komoly károkat is okozhat. A 2,5 mikrométernél kisebb szemcsék felszívódnak a tüdőszövetbe, illetve a véráramba, ezzel a szövetekben steril gyulladást, a vérkeringésben pedig zavart, alvadékonyságot idéznek elő.
Amikor a levegő szmogkoncentrációja meghaladja a 100 mikro gramm/m3-t, akkor a népességi halálozás mérhetően 6%-kal megnő, illetve az alsó légúti és asztmás betegségekkel sürgősségi betegellátásra szorulók száma is jócskán megemelkedik.
Ilyenkor légúti panaszok alakulhatnak ki, elsődleges tünetei a könnyezés, köhögés, orrfolyás, torokkaparás, súlyosabb esetben pedig szívinfarktus, agyi stroke is kialakulhat.
Ha tehetjük, előzzük meg a szmoggal való érintkezést, s ilyenkor ne menjünk sehová otthonról, és inkább a hajnali, délelőtti órákban szellőztessük lakásunkat. Amennyiben mégis elindulunk, tegyük azt a legrövidebb mellékúton, távol a forgalomtól, illetve szmogriadó esetén használjunk pormaszkot, ami megszűri a 10 mikrométernél kisebb szemcséket is.
Az elővigyázatosság főként a kisgyerekek, kismamák és idősek esetében fontos, hiszen ők vannak kitéve leginkább a mikroszemcsés por okozta megbetegedéseknek.
2014. február
