Krétai leviatán? - A Spinosaurus félvízi életmódhoz való alkalmazkodása

A Spinosaurus aegyptiacus, ez az óriási, a Tyrannosaurus Rexnél is hatalmasabb Kréta időszaki húsevő, folyamatosan tartogat meglepetéseket az iránta élénken érdeklődő kutatók számára. Példának okáért úgy tűnik, hogy a Jurassic Park III sztárja, a világon az első olyan dinoszaurusz, melyről nemrégiben egyértelműen sikerült bizonyítani, hogy minden bizonnyal félig vízi életmódot folytatott.

Halászó Spinoszauruszok

Krétai leviatán. Az egyetlen ismert vízi életmódhoz alkalmazkodott dinoszaurusz, a Spinoszaurusz Észak-Afrika folyóiban úszkált százmillió évvel ezelőtt. Ez a hatalmas ragadozó olyan környezetben élt, ahol kevés volt a nagytestű szárazföldi növényevő, ezért főleg óriási halakkal táplálkozott. (Kép és szöveg forrása: National Geographic)

A félvízi életmód anatómiai bizonyítékai

A Spinosaurus esetében igencsak szembetűnő az orrlyukak felhúzódása a koponya középső tájékára, valamint az erőteljesen megnyúlt nyak és törzs, amelyek előretolják az állat tömegközéppontját a térdízületektől. A szárazföldi theropodákkal ellentétben a medenceöv túl kicsi, akár csak a hátulsó végtagok, valamint az összes végtagcsont tömör, ezáltal segítve a felhajtóerő kontrollálását a vízben. A rövid és tömzsi combcsont, a lábak hajlítóizmának megnagyobbodott, erősebb tapadási/eredési helye (ahol a csonthoz tapad az izom), valamint a lapított, de szélesebb mancsok, arra engednek következtetni, hogy az állat talp-felépítése főként a vízben történő mozgáshoz alkalmazkodott.

A felszíni csíkozottság és a csontok mikrostruktúrája arra utalnak, hogy a háti "vitorla" valószínűleg bőrrel borított volt, és elsősorban vizuális funkciót láthatott el a vízben és a szárazföldön egyaránt, bár tényleges szerepe továbbra is rejtély.

Forrás: Ibrahim, N., Sereno, P., Dal Sasso, C., Maganuco, M., Martill, D., Zouhri, S., Myhrvold, N., Iurino, D. 2014. Semiaquatic Adaptations in a Giant Predatory Dinosaur. Science.

Spinoszaurusz egy óriási hallal a szájában

Spinoszaurusz, egy óriási hallal a szájában

A kutatók hosszú ideje vitatkoznak arról, hogy a dinoszauruszok vajon tudtak-e úszni, viszont ezidáig igen kevés közvetlen bizonyíték látott napvilágot, amely "vizidínókra" utalna, azonban Utah államban (USA) olyan lenyomatokat találtak, amelyeket csak úgy hagyhatott maga után egy dinoszaurusz, miközben úszott, és ezalatt az ujjhegyei az aljzatot éppen hogy csak érintették, továbbá az oxigén izotópos vizsgálatok is valószínűsíthető vízi élőhelyet jeleztek a Spinoszauruszok esetében. Nemrégiben egy Marokkóban dolgozó kutatócsoport feltárta az eddigi legteljesebb csontvázát az óriási ragadozó Spinoszaurusznak, amelynek maradványait először 1912-ben találták meg Egyiptomban, s mindeddig csak igen hiányos leleteit ismertük.

Az új fosszíliák tehát nem csak azt bizonyítják, hogy a Spinoszaurusz nagyobb volt, mint a T-rex, hanem egyértelműen látszanak rajta az evolúciós módosulások jelei is, melyek a folyókban és tavakban való mozgást segítették, mint például a békatalpszerű hátulsó talp, a koponya teteje közelébe tolódott orrlyukak és a vízilovakéhoz hasonló, igen magas csontsűrűség.

Forrás: Michael Balter. 2014. Giant Dinosaur was a Terror of Cretaceous Waterways. Science. 345(6202): 1232.

Spinosaurus zsákmányérzékelése a vízben

A Spinosaurus zsákmányérzékelése a vízben

Spinosaurus halászata

Spinosaurus halászata

Úszás közben a Spinosaurus az orrában lévő gödröcskékben elhelyezkedő nyomás érzékeny receptorok (un.: foraminák) segítségével érzékelte a zsákmány mozgását, mialatt magasan elhelyezkedő orrlyukai biztosították számára a vadászat közbeni légzést.

Eme hihetetlenül szenzitív, speciális érzékszerv egészen elképesztő, 5 század másodperces reakcióidőt tett lehetővé a hatalmas ragadozónak, hogy reagáljon a zsákmány aktuális mozgására.

A Spinosaurus farka és úszóhártyája

A Spinosaurus farka és úszóhártyája

A Spinosaurus hosszú farka tartotta egyensúlyban az állat súlyos elülső részét a vizes környezetben, továbbá a farok sokat lendíthetett a hatalmas ragadozó testén a vízben való mozgása során is. Mivel a Spinoszauruszok idejük nagy részét valószínűleg úszással töltötték, lábuk már kiegészült úszóhártyákkal is, melyek szintén hatékonnyá tehették az állat vízben való előrehaladását.

Mivel úszás közben a ragadozó teste szinte teljesen a vízfelszín alá merült, talán az egyetlen, ami szembetűnően elárulta hollétét, az hatalmas vitorlája lehetett, mely így talán territoriális jelző szereppel is bírhatott.

Spinosaurus csont és kinézet rekonstrukciója

A fentiekből fakadóan természetesen számos paleontológus szerint érdemes újragondolni a Spinosaurusok rekonstrukcióit is az újonnan felfedezett anatómiai jellegek alapján, melyek esetében talán a legszembetűnőbb az állat tartása, valamint hátsó végtagjainak úszóhártyás ábrázolása.

Spinosaurus lesben állva

Spinosaurus lesben állva

A Spinosaurus tehát nem csak kiváló vadász, hanem egy igazi, nagy halakra specializálódott halász is lehetett, aki így tökéletesen alkalmazkodott a nagytestű szárazföldi növényevőkben szegény, akkoriban még vizes, mocsaras észak-afrikai környezethez.

2015. május