A globális felmelegedés egyre ijesztőbb hatásai

A National Geographic Channel a "A klímaváltozás arcai" című műsorában, a globális felmelegedés következményeire igyekszik felhívni a figyelmet, néhány, igencsak megdöbbentő adaton és tényen keresztül bemutatva, világunk egyre intenzívebb és egyre aggasztóbb éghajlati és környezeti változásait.

Globális felmelegedés

A műsor talán legmegdöbbentőbb ténymegállapítása, hogy a történelem óta regisztrált, eddigi 15 legmelegebb év közül 14, 2000 után következett be, valamint az is igen beszédes, hogy az utolsó, havi átlag hidegrekord, utoljára 1916-ban dőlt meg. Ez azonban még korántsem minden!

Süllyedő szigetek

A tengerszint lassú, de biztos növekedésének egyértelmű jele, hogy a csendes-óceáni szigetvilág déli területeinek egy része esetében oly mértékű volt az utóbbi időben a tenger szintjének emelkedése, hogy bizonyos szigetek, részlegesen, vagy már teljes egészében, tartósan víz alá kerültek.

A globális felmelegedés egyre szélsőségesebbé váló klimatikus hatásait az is jól jelzi, hogy, még a Csendes óceán egyes szigetein a túl sok víz okoz gondot a helyieknek, addig ezzel szemben, például Afrikában és Dél-Ázsiában, az eddig még soha nem tapasztalt, extrém mértékű szárazság és aszály gerjeszt egyre komolyabb problémákat, a területek elsivatagosodását és ezzel terméketlenségét és a ivóvíz hiányát idézve elő.

Fosszilis tüzelőanyagok

A fosszilis tüzelőanyagok, az olaj- és földgázkészletek széleskörű felhasználása is egyre súlyosabb következményeket von maga után, ugyanis eme energiahordozók elégetése nem csak közvetlenül a városokban élő emberek tüdejét mérgezi, már babakortól, és ezáltal teszi teljesen tönkre, hanem a globális felmelegedés gyorsulásához is döntő mértékben hozzájárul az üvegház hatású gázok atmoszférában való felszaporodása által.

Eme hatás következtében, a számítások szerint, 2050-re, a Föld átlaghőmérséklete akár 3 fokkal is megemelkedhet az 1880-ban mért értékhez képest, ami, bár elsőre nem tűnik soknak, ugyanakkor az ökoszisztémára gyakorolt hatása katasztrofális mértékű lehet. Köztudott, hogy a Föld oxigénkészletének 20%-át az amazóniai őserdő termeli. Egy ilyen markáns hőmérséklet-emelkedés következményeként az őserők nagy része "szavannává alakulhat", ami beláthatatlan globális környezetváltozással járhat.

Az északi erdők sincsenek biztonságban

A film felhívja a figyelmet arra is, hogy például Kanadában már 770 négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki csak az elmúlt években, jórészt a talajban megbúvó olajhomok kitermelése miatt. Ez hatalmas szám, ám még aggasztóbb, hogy ezzel csupán csak az ott lévő olaj tíz százalékát sikerült kitermelniük, tehát bizonyos, hogy a környezet-pusztítás java még hátra van!

Globális élelmezési problémák

A globális felmelegedés, természetéből fakadóan, mint már említésre került, nagy területek kiszáradásához, elsivatagosodásához, vagy éppen, tengervízzel való elárasztódásához vezet, ami nagyban befolyásolja a Föld termékenységét, s ez által az emberi és állati populáció hosszútávú élelmezését. Míg a Föld lakossága egyre csak növekszik, a klímaváltozás hatásai egyre inkább mutatkozni kezdenek a globális élelmiszertermelésben is, mely problémák, ha tovább erősödnek, egyre kevésbé lesznek kezelhetőek, így napjainkra bizonyos, hogy elengedhetetlenné vált egy ez irányú, komoly gondolkodásmódbeli váltás is, azaz, hogy, felhagyva a pazarolással, egyre okosabban és praktikusabban használja fel az emberiség a rendelkezésére álló, még ésszerűen megtermelhető élelmiszerkészletet.

2015. december